2019. május 4., szombat
- július 31. 19:24
Gyorsan elillanhat egy vállalkozás jó hírneve, ha környezetszennyezésen, vagy egészségkárosító tevékenységen kapják, de ha ez nem elég indok a szabályok ismeretére, a súlyos büntetések elkerülése biztosan az. Jogi szakértőnk tisztázta az ezzel kapcsolatos kérdéseket.
Milyen szabályok vonatkoznak a veszélyes hulladékokra?
A hulladékok egy speciális csoportját alkotják a veszélyes hulladékok, tekintve hogy azok egyes összetevői külön-külön és együttesen is károsító hatást fejthetnek ki a környezetre, az élővilágra és az emberi egészségre.
Az EU alapelveinek megfelelően a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységeket is az áruk szabad mozgását, a vállalkozás szabadságát és a versenysemlegességet biztosító körülmények között lehet végezni**.** S bár a veszélyes hulladékkal kapcsolatos előírások belső piaci jogszabályok, azok átfogó közösségi kereteit és kötelezően alkalmazandó korlátait a hulladékgazdálkodásra vonatkozó EK-irányelvek határozzák meg, amelyek érvényesítését és konkrét végrehajtási módjait a tagországok saját nemzeti szabályozásukon keresztül oldják meg.
A nemzeti szabályozások bizonyos dolgokban (pl. kibocsátási határértékek, műszaki biztonsági követelmények) az irányelv előírásainál szigorúbb követelményeket is megállapíthatnak, azok azonban nem befolyásolhatják hátrányosan a közösségi verseny- és piaci feltételeket. Ez alól kivételt jelentenek a hulladék országhatárt átlépő szállításának szabályai, amelyeket az unió rendeletben állapít meg, és amelyeket a tagországoknak a rendeletben leírtaknak megfelelően, változatlan formában és tartalommal kell végrehajtaniuk**.**
Veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenység végzéséhez mindig hatósági engedély szükséges.
A hulladék besorolását - annak veszélyességére tekintettel - a hulladék termelője, vagy ha az nem állapítható meg, akkor a birtokosa köteles elvégezni külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével.
Amennyiben a hulladék termelője szerint a hulladék nem besorolható akkor a hulladék minősítését a termelő, vagy ha az nem állapítható meg, akkor a birtokos az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőségtől köteles kérni. A kérelmet a hulladék keletkezésének vagy kezelésének helye szerint illetékes környezetvédelmi hatóságnak kell benyújtani.
A hulladék veszélyességéről vagy veszélytelenségéről, valamint a hulladék kódszámáról és megnevezéséről az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség határozatot hoz.
A minősítés eredményét a Főfelügyelőség nyilvánosan közzéteszi. A hulladék minősítésére vonatkozó határozat jogerőre emelkedéséig a hulladékot veszélyes hulladéknak kell tekinteni.
Milyen rendelkezések vonatkoznak a veszélyes hulladékot előállító illetve hulladékkezelési tevékenységet végző vállalkozásokra?
A jogszabály értelmében minden tevékenységet, amelynek végzése során veszélyes hulladék keletkezik, úgy kell megtervezni és végezni, hogy a veszélyes hulladék mennyisége, illetve veszélyessége a lehető legkisebb legyen, a keletkezésének, kezelésének ellenőrzése és mennyiségének meghatározása biztosítva legyen, és a kezelése a munka-egészségügyi és munkabiztonsági szabályok maradéktalan betartásával történjen.
A veszélyes hulladék birtokosa köteles megakadályozni, hogy tevékenysége végzése során a veszélyes hulladék a talajba, a felszíni, a felszín alatti vizekbe, a levegőbe jutva szennyezze vagy károsítsa a környezetet.
A veszélyes hulladék birtokosa köteles az ingatlanán, telephelyén, illetve a tevékenység végzése során keletkező veszélyes hulladék biztonságos gyűjtéséről gondoskodni mindaddig, amíg a veszélyes hulladékot a kezelőnek át nem adja.
A háztartások kivételével a veszélyes hulladék termelője köteles minden veszélyes hulladékot eredményező tevékenységéről anyagmérleget készíteni - amelynek tartalmaznia kell az adott termelési technológiába bemenő anyagok mennyiségét és összetételét, a keletkező termékek mennyiségét és összetételét, valamint a veszélyes hulladékok mennyiségét és összetételét. Köteles továbbá a veszélyes hulladék tárolására és kezelésére használt létesítményei és berendezései üzemeltetéséről üzemnaplót vezetni.
Engedélyhez kötött hulladékkezelési tevékenység annak a gazdálkodó szervezetnek vagy külföldi vállalkozás Magyarországon nyilvántartásba vett fióktelepének engedélyezhető, amely biztosítani tudja a kezelés azon személyi és tárgyi feltételeit, amelyek garantálják a környezetvédelmi előírásoknak eleget tevő hulladékkezelést; igazolni tudja a megfelelő mértékű biztosíték, pénzügyi garancia meglétét; valamint a hulladékkezelési tevékenység jellegéből adódóan szükséges körben telephellyel rendelkezik.
Az engedéllyel rendelkező hulladékkezelőket a környezetvédelmi hatóság az engedély kiadásával egyidejűleg nyilvántartásba veszi.
Hogyan történik a veszélyes hulladékok begyűjtése, tárolása?
A hulladék termelője a veszélyes hulladékot, közvetlenül a keletkezés helyén, munkahelyi gyűjtőhelyen, a környezet szennyezését kizáró edényzetben, a tevékenység zavartalan végzését nem akadályozó mennyiségben gyűjtheti, legfeljebb 1 évig.
A veszélyes hulladékot termelő csak olyan kezelőnek adhat át, aki az adott veszélyes hulladék kezelésére jogosult. A tevékenységek végzése során a kis mennyiségben keletkező, továbbá a speciális gyűjtőhelyeken összegyűjtött veszélyes hulladéknak a kezelőhöz történő elszállítása biztosításának az érdekében ezen hulladékok begyűjtésére begyűjtő járat vehető igénybe. A begyűjtés feltétele a kezelővel kötött szerződés a begyűjtött veszélyes hulladékok átvételére. Begyűjtő járattal a termelőtől elszállítható bármely veszélyes hulladék, ha annak egyszeri mennyisége nem haladja meg a 2000 kg-ot.
A veszélyes hulladék tömegétől függetlenül is szállíthatók begyűjtő járattal a következő veszélyes hulladékok:
- hulladékká vált járművek;
- hulladékká vált elektromos, gázüzemű és elektronikus berendezések;
- hulladékolajok;
- elemek és akkumulátorok.
A háztartásokban keletkező veszélyes hulladék gyűjtésére, illetve más forrásból származó, kis mennyiségben keletkező veszélyes hulladék gyűjtésére hulladékgyűjtő udvar üzemeltethető.
Milyen szabályok vonatkoznak az újrahasznosított hulladékokat tartalmazó termékekre?
A veszélyes hulladék hasznosítása olyan kezelési tevékenység, melynek révén a kezelésnek alávetett veszélyes hulladékot alapanyaggá, illetve alapanyagból előállított termékkel egyenértékű termékké alakítják át. Hasznosításnak minősül a veszélyes hulladék környezetvédelmi szempontból biztonságosan végzett égetése során keletkezett hő felhasználása is.
A veszélyes hulladék energetikai hasznosítása elvégezhető veszélyeshulladék-égetőben, továbbá más hulladékkal vagy tüzelőanyaggal együtt más létesítményekben is olyan koncentrációarányban, amely mellett betartják a levegőtisztaság-védelmi előírásokat, illetve gondoskodnak az égetési maradékanyagok kezeléséről, ártalmatlanításáról.
A hasznosítási engedély megadásánál figyelembe kell venni a kérelmező hasznosítási technológiájának értékelését a hasznosításra javasolt veszélyes hulladék összetétele függvényében, illetve a hasznosítás során keletkező új hulladékokat, illetve a nem hasznosítható, megmaradó hulladékok mennyiségét és kezelését.
Fontos korlát, hogy a hasznosítás során keletkező, illetve a megmaradó hulladék együttes mennyisége nem lehet több, mint a kiindulási hulladék mennyisége.
cimke felhö
femhulladek szelektiv napenergia ujrahasznositas atomenergia hulladek nonprofit vizenergia zöldenergia szel n zöld m lidl a amerikai epa b dep ems envi enviromental epa ewg fenntarthatóság globális felmelegedés klímaváltozás környezet egészség környezeti fenntarthatóság környezeti hatásvizsgálat környezeti problémák környezetmérnöki környezetszennyezés környezettudomány környezetvédelem környezetvédelmi kérdések környezetvédő mi a minket szennyezés ujrahasznositás ügynökség
Az újrahasznosítás a gyűjtőneve mindazon tevékenységeknek, amelyek célja, hogy
az ember által készített, tartós, nem természetes, főleg hulladékká váló anyagokat
nyersanyaggá alakítsa át és
olyan másodlagos, újra hasznosítható anyagokat állítson elő, amelyek segítik a
természetes anyagok felhasználásának csökkentését.
A tevékenységre használt angol szó, a recycling, jobban kifejezi,
hogy anyagok környezettudatos körforgásáról van szó, a nyersanyag – késztermék – hulladék – nyersanyag stb.
folyamatban. Ezen tevékenységen belül megkülönböztetjük az értéknövelő (upcycling)
és az értékcsökkentő (downcycling)
fogalmát, melyek az újrahasznosított anyagnak az eredetihez képesti minőségét fejezik ki.
A megújuló energiaforrások a
napenergia közvetlen termikus és
fotoelektromos hasznosítása, a biomassza, szélenergia, vízenergia, a tenger hullámzásából
kinyerhető energia, a geotermikus energia, valamint a Holddal összefüggésben az árapály energia.
A geotermikus energia a Nappal való kapcsolat, a földfelszín Napból és a magmából származó
energiaáram jelentős különbsége alapján sorolható a megújuló energiaforrások közé.[2]
A megújuló energiaforrások közül sok káros anyag kibocsátása nélkül is felhasználható,
azonban a megújuló energia nem jelenti önmagában az emissziómentes, környezetbarát működést.
Így például a fatüzelés megújulónak számít, hiszen a fa biológiai úton emberi idő alatt pótolható,
ezzel szemben a teljesen emissziómentesen, azonban uránnal működő atomerőmű nem tartozik a
megújuló energiát felhasználó erőművek közé.
A megújuló energia előnye, hogy nem fenyeget a készletek kimerülésének veszélye,
többségük a környezetre és az élőlényekre ártalmas gázokat és melléktermékeket nem bocsát ki,
azonban felhasználásukat a helyi adottságok meghatározzák, nem használhatóak fel bárhol, és nem
akármekkora mennyiségben
Alternatív energia a természeti jelenségek kölcsönhatásából
kinyerhető tiszta energia, úgy mint: napenergia, vízenergia, szélenergia,
geotermikus energia. A megújuló energiaforrásnak nevezzük azon természeti jelenségeket,
melyekből az energia úgy nyerhető ki, hogy jelentősebb emberi
beavatkozás nélkül legfeljebb néhány éven belül az újratermelődik.
Az újrahasznosítás célja a Föld erőforrásainak kímélése, például, hogy kevesebb fát kelljen
kivágni papírgyártás céljára, vagy kevesebb vasércet kibányászni acélgyártásra (pl. autógyártáshoz).
Emellett fontos cél, hogy a természetbe kerülő hulladék mennyisége is csökkenjen.[1]
Az EU-ban körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv készült. A gyártási folyamatokban a
környezetbarát és gazdaságos, valóban fenntartható modellre kívánunk átállni.
Ebben pedig mindenkinek szerepe van a termékeket tervezőktől az értékesítőkön át
egészen a fogyasztókig. A lineáris gazdasági modelltől átkíván jutni a körforgásos gazdaságra.
cimke felhö
újrahasznosítás,hulladék mennyiség,föld erőforrásai,downcycling,upcycling,környezettudatos anyagok,
újra hasznosítható,gyártási folyamat,körforgásos gazdaság,cselekvési terv,környezetbarát és gazdaságos,
Alternatív energia,kölcsönhatás,hő viz villamosenergia,emberi beavatkozás,megújul,geotermikus energia,
újratermelődik,napenergia, vízenergia, szélenergia,alternatív energiaforrások,biomassza,
fenntartható fejlődés,
