2019. március 21.
A hulladék alapvetően annak alapján definiálható, hogy a szóban forgó anyagot tulajdonosa hogyan ítéli meg, vagy milyen jogszabályi előírás vonatkozik rá
A hulladékkezelés kölönböző módszereivel elérhető eredmények, azok előnyei, hátrányai
Kezelése:
A hulladékkezelés során az alkalmazott eljárások következtében a hulladék mennyisége és veszélyessége csökken, a hulladék közvetlenül hasznosítható állapotba kerül, vegyi összetétele megváltozik, vagy a hulladék anyagi minőségének megváltoztatásával, ill. a hulladék környezettől való elszigetelésével annak környezetkárosító hatása megszűnik.
A hulladékkezelés önállóan is alkalmazható eljárásokból álló technológiai folyamat, melynek legfontosabb lépései a következők:
- a hulladék gyűjtése
- a hulladék átmeneti tárolása
- a hulladék előkezelése
- a hulladék szállítása
- a hulladék hasznosítása
- a hulladék ártalmatlanítása
- a hulladékok elhelyezése
A hulladékokat a kezelési, feldolgozási és ártalmatlanítási igényeik szemszögéből is csoportosítják. A hasonló hulladékok egy hulladékkezelési osztályba kerülnek. Az összes ismert hulladékot hulladékkatalógusokba rendezik. A hulladékkatalógusok tartalmazzák a hulladékok kódszámait és fontosabb jellemzőit. Minden hulladék neve mellé egyedi kódszám kerül, feltüntetik az eredetét, a legfontosabb tulajdonságait, jellegzetességeit és a kezelésére vonatkozó információkat. Az Európai Unió tagországaiban az európai hulladékkatalógus – EWC – érvényes. Felhasználása lehetővé teszi, hogy a különböző országok adatai összehasonlíthatóvá váljanak, lehetőség nyílik továbbá összehangolt hulladékpolitika kidolgozására is. Ez a katalógus nem helyettesíti az egyes tagországok már kialakult hulladékosztályozási rendszereit, hanem a tagországok hulladékokra vonatkozó ellenőrzési és adatszolgáltatási rendszereit hangolja össze. Ez a rendszer a hulladékokat a forrás, a technológiai folyamatok és a hulladék áramlása alapján osztályozza, lehetővé téve az összehasonlító statisztikák elkészítését
.
Az üzemi hulladéklogisztika alaplépései
Az üzemi hulladéklogisztika, mint hulladékgazdálkodási alrendszer minden vállalat esetében mást jelent és máshogy kerül kialakításra. Ennek ellenére a legjellemzőbb lépései definiálhatók. Az egyes lépéseket részletesen a következő fejezetekben mutatjuk be, itt csak logikai áttekintésük a cél.
• Gyűjtés: a hulladékok keletkezési helyükön történő gyűjtése. Itt kérdésként merülhet fel az alkalmazható hulladékgyűjtő edények formája, minősége, mennyisége, kialakítása, stb. operatív oldalról. Illetve az egyes hulladékfrakciók szelektív gyűjtésének kialakítása, mint stratégiai kérdés.
• Begyűjtés: a keletkezési helyen gyűjtött hulladékok összegyűjtése és elszállítása a vállalat egy olyan helyére, ahol a hulladékok központi gyűjtése történik. Ennek a területnek a neve központi gyűjtőhely. Meg kell különböztetni a veszélyes hulladékok üzemi gyűjtőhelyétől, mely csak a veszélyes hulladékok gyűjtésére szolgál és külön jogszabályi feltételek vonatkoznak rá. A begyűjtésnek két válfaja lehetséges: az ürítéses begyűjtés, mikor a hulladékot a helyszínen átürítik a begyűjtő szállítóeszközbe, illetve a kombinált, vagy kétütemű módszer, amikor a tele gyűjtőedényt elszállítják és a helyére üreset helyeznek ki.
• Szállítás: nagyban összefügg a begyűjtés fogalmával, jelen esetben a vállalaton belüli szállítást jelenti a területi gyűjtés helyétől a központi gyűjtőhelyig. A szállítás során kérdésként merül fel a szállítóeszköz, mely lehet belső égésű, vagy elektromos hajtású vontató. A kisebb környezeti potenciál miatt ez utóbbi ajánlható. Feladat a szállítási útvonalak pontos tervezése a hatékonyság növelése szempontjából. Erre számítógépes modellező algoritmusokat is lehet igénybe venni.
• Tárolás: hulladékok tárolása az üzemi gyűjtőhelyen, mely – külön engedély hiányában – nem tarthat egy évnél tovább. A hulladékok tárolásának külön műszaki követelményei vannak, mely döntően a hulladék jellegétől függ. A tároló helyre történő beszállítás lehet szakaszos, vagy folyamatos jellegű. Az üzemi gyűjtőhelyen már megkezdődhet a hulladékok előkezelése is.
• Előkezelés: Az előkezelés fázisába tartoznak a hulladék begyűjtését, tárolását, hasznosítását, illetve ártalmatlanítását elősegítő, azok biztonságát növelő, a környezetterhelést csökkentő tevékenységek, amelyek a hulladék fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságainak megváltoztatásával járnak [Nagy – Torma – Vagdalt, 2006]. Ez már – leginkább a további szállítások optimálása érdekében – már elkezdődhet közvetlenül a vállalatnál is (Pl.: tömörítés, stb.).
• Kiszállítás: a begyűjtött és (esetenként) előkezelt hulladék kiszállítása a vállalattól a további kezelés színhelyére (átvevőhöz). Fontos kérdések ebben a szakaszban: hulladékutak megfelelő megválasztása és a megfelelő (hatékony, kiterhelt) logisztikai kapcsolatok megteremtése, megfelelő kísérődokumentációk megléte (szállítójegyek), veszélyes hulladék esetében veszélyes áru szállítására vonatkozó szabályok betartásának biztosítása. Ebben a szakaszban merülhet fel a hulladék tulajdoni jogának megváltozása is.
Természetesen az üzemi hulladéklogisztika lépései sok esetben (a keretfeltételek függvényében) eltér(het)nek az előbb felvázolt elvi szakaszoktól. A hulladéklogisztika elvi tervezése során viszont az előbb bemutatott logikai sorrend minden esetben alkalmazható marad.
A logisztika és a hulladékgazdálkodás kapcsolatrendszere
Üzemi hulladéklogisztika
A logisztikai alapfunkciók
Szállítás
Az áruszállítási rendszerek feladata az alap, -segéd, - és nyersanyagok, félkész -és késztermékek, valamint az alapfolyamatok melléktermékeként keletkező anyagok helyváltoztatásának biztosítása a termelés (források) és a felhasználás (nyelők) illetőleg a hulladékkeletkezés –és feldolgozás (ártalmatlanítás) helye között.
Raktározás
A beszerzés és a termelés, valamint a termelés és a fogyasztás közötti időbeli (ütembeli) eltérés kiegyenlítését szolgáló logisztikai funkció.
Tárolás (beleértve az anyag –és készletgazdálkodást is)
A termelési alapanyagok (alkatrészek) jelentős részének felhasználása készletekből történik, mert az igények és a lehetőségek közötti eltérés kiegyenlítést igényel. Készletek nélküli gyártás (pl. JIT-elvű anyagellátás) viszonylag szűk keretek között, csak bizonyos alkatrészek esetében, körültekintő vizsgálatok után (ABC-, illetve XYZ-analízis) válhat alternatívává, erre ehelyütt részleteiben nem térünk ki. A raktári szükséges és elégséges készletszint meghatározása, a termelési rendszerek folyamatos, zökkenőmentes ellátásának biztosítása a lehető legalacsonyabb költségszint (lekötött tőke) mellett, alapvető készletgazdálkodási feladatok.
Csomagolás
A csomagolás feladata az alapanyagok, félkész -és késztermékek piaci és használati értékének megóvása, esetlegesen növelése (marketing funkció), valamint azok alkalmassá tétele logisztikai folyamatokban (raktározás, szállítás, tárolás) történő részvételre (egységrakomány-képzés).
Hulladékgazdálkodás (tágabb értelemben vett logisztikai alapfunkció)
A termelési folyamatok melléktermékeként keletkező, illetve egyéb, az eredeti funkciójukban, a továbbiakban fel nem használható anyagok gazdasági és környezetvédelmi szempontok figyelembe vételével történő gyűjtése és szállítása, illetve esetleges újrahasznosításában, kezelésében történő közreműködés.
cimke felhö
femhulladek szelektiv napenergia ujrahasznositas atomenergia hulladek nonprofit vizenergia zöldenergia szel n zöld m lidl a amerikai epa b dep ems envi enviromental epa ewg fenntarthatóság globális felmelegedés klímaváltozás környezet egészség környezeti fenntarthatóság környezeti hatásvizsgálat környezeti problémák környezetmérnöki környezetszennyezés környezettudomány környezetvédelem környezetvédelmi kérdések környezetvédő mi a minket szennyezés ujrahasznositás ügynökség
az ember által készített, tartós, nem természetes, főleg hulladékká váló anyagokat
nyersanyaggá alakítsa át és
olyan másodlagos, újra hasznosítható anyagokat állítson elő, amelyek segítik a
természetes anyagok felhasználásának csökkentését.
A tevékenységre használt angol szó, a recycling, jobban kifejezi,
hogy anyagok környezettudatos körforgásáról van szó, a nyersanyag – késztermék – hulladék – nyersanyag stb.
folyamatban. Ezen tevékenységen belül megkülönböztetjük az értéknövelő (upcycling)
és az értékcsökkentő (downcycling)
fogalmát, melyek az újrahasznosított anyagnak az eredetihez képesti minőségét fejezik ki.
A megújuló energiaforrások a
napenergia közvetlen termikus és
fotoelektromos hasznosítása, a biomassza, szélenergia, vízenergia, a tenger hullámzásából
kinyerhető energia, a geotermikus energia, valamint a Holddal összefüggésben az árapály energia.
A geotermikus energia a Nappal való kapcsolat, a földfelszín Napból és a magmából származó
energiaáram jelentős különbsége alapján sorolható a megújuló energiaforrások közé.[2]
A megújuló energiaforrások közül sok káros anyag kibocsátása nélkül is felhasználható,
azonban a megújuló energia nem jelenti önmagában az emissziómentes, környezetbarát működést.
Így például a fatüzelés megújulónak számít, hiszen a fa biológiai úton emberi idő alatt pótolható,
ezzel szemben a teljesen emissziómentesen, azonban uránnal működő atomerőmű nem tartozik a
megújuló energiát felhasználó erőművek közé.
A megújuló energia előnye, hogy nem fenyeget a készletek kimerülésének veszélye,
többségük a környezetre és az élőlényekre ártalmas gázokat és melléktermékeket nem bocsát ki,
azonban felhasználásukat a helyi adottságok meghatározzák, nem használhatóak fel bárhol, és nem
akármekkora mennyiségben
Alternatív energia a természeti jelenségek kölcsönhatásából
kinyerhető tiszta energia, úgy mint: napenergia, vízenergia, szélenergia,
geotermikus energia. A megújuló energiaforrásnak nevezzük azon természeti jelenségeket,
melyekből az energia úgy nyerhető ki, hogy jelentősebb emberi
beavatkozás nélkül legfeljebb néhány éven belül az újratermelődik.
Az újrahasznosítás célja a Föld erőforrásainak kímélése, például, hogy kevesebb fát kelljen
kivágni papírgyártás céljára, vagy kevesebb vasércet kibányászni acélgyártásra (pl. autógyártáshoz).
Emellett fontos cél, hogy a természetbe kerülő hulladék mennyisége is csökkenjen.[1]
Az EU-ban körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv készült. A gyártási folyamatokban a
környezetbarát és gazdaságos, valóban fenntartható modellre kívánunk átállni.
Ebben pedig mindenkinek szerepe van a termékeket tervezőktől az értékesítőkön át
egészen a fogyasztókig. A lineáris gazdasági modelltől átkíván jutni a körforgásos gazdaságra.