A következő címkéjű bejegyzések mutatása: n. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: n. Összes bejegyzés megjelenítése

2020. szeptember 1., kedd

Hogyan kell újragondolni és újratervezni épített környezetünket

2020. szeptember 1., kedd

nonprofit,szelektiv,atomenergia,napenergia,zöldenergia,ujrahasznositas,hulladek,szel,vizenergia,m,femhulladek,

nonprofit,szelektiv,atomenergia,napenergia,zöldenergia,ujrahasznositas,hulladek,szel,vizenergia,m,femhulladek,

Kérdések, amelyekkel foglalkozunk:

Hogyan kell újragondolni és újratervezni épített környezetünket?

Milyen eszközökkel és hogyan szállítsuk az embereket és a megtermelt javakat?

Milyen szerepet vállal fel a pénzügyi szektor a környezetvédelemben? Mennyire lesz dinamikus a zöld pénzügyek növekedése?

Kik és hogyan képesek arra, hogy világméretű változást generáljanak az egészségesebb táplálkozás érdekében?

Hogyan tudjuk megőrizni a biodiverzivitást és elérni, hogy a Föld varázslatosan zöld maradjon?

Milyen gyorsan tudunk 100%-ban tiszta energiát termelni?

Hogyan tudják a kormányok és a települések visszafordítani a klímakatasztrófát?

Elismert kutatók, tettre kész szakemberek és elkötelezett politikusok tudományosan alátámasztott, gazdaságilag rentábilis, előremutató javaslatokon dolgoznak a klímakatasztrófa megállítására. Élhető, fenntartható országokra, településekre és közösségekre van szükségünk, és ehhez már alkalmazott technológiai újítások és fejlesztés előtt álló tervek vegyes alkalmazásával küzdhetjük le az előttünk tornyosuló kihívásokat. Számos megoldási javaslat olyan jelentős gazdasági, társadalmi és kulturális területre is kiterjed, ami nemcsak lelassítja, hanem vissza is fordítja a klímaváltozást.

Fenntarthatóság a vállalati és non-profit társaságoknál

A koronavírus-járvány kapcsán kialakult helyzet szükségszerűen felgyorsította a vállalatok szemléletmódjának változását. A restrikciós gazdasági intézkedések előterébe került a fenntarthatóság, és az első lépés ezen az úton a menedzsment környezettudatos hozzáállása a problémák megoldásához. A cégek működésének átstrukturálása folyamán figyelembe kell venni a környezeti, a társadalmi és a vállalatirányítási szempontokat is. Vállalati példák bizonyítják, hogyan tud egy fenntarthatóságra fókuszáló cég kisebb kockázatvállalás mellett nagyobb hozamot elérni.

Zöld pénzügyek

Az elkövetkező években egyre több szélsőséges időjárási eseményre számíthatunk, így aztán az éghajlatváltozás a pénzügyi szektor átalakítását is megköveteli. Újra kell gondolnunk a zöld befektetéseket, mert azok fogják megreformálni a hitel-, a biztosítási és a befektetési piacot. A közeljövőben ki kell építeni a zöld projektek finanszírozásához szükséges teljes infrastruktúrát, és a leghatékonyabb eszközök segítségével támogatni kell a fenntarthatóságot.

Mit tehet az egyén a fenntarthatóságért?

A klímaváltozás kapcsán megjelenő riasztó hírekkel és sokszor egymásnak ellentmondó információkkal szembesülve nehéz átlátni, hogy mit tehetünk a válság elhárításáért az egyének szintjén. Pedig a következetesen alkalmazott kis lépések és kis tettek – az internet és a közösségi platformok segítségével – komoly változásokat indíthatnak el a társadalomban. De melyik szemléletformáló kezdeményezéshez érdemes csatlakozni, és mit tehetünk a Földért, a klímakatasztrófa visszafordításáért?

cimke felhö

images
Make your data work for you - Újrahasznositás
We have been awarded by Google DNI (Digital News Innovation Fund), a European programme part of the Google News Initiative, an effort to help journalism thrive in the digital age.

Az újrahasznosítás a gyűjtőneve mindazon tevékenységeknek, amelyek célja, hogy
az ember által készített, tartós, nem természetes, főleg hulladékká váló anyagokat
nyersanyaggá alakítsa át és
olyan másodlagos, újra hasznosítható anyagokat állítson elő, amelyek segítik a
természetes anyagok felhasználásának csökkentését.
A tevékenységre használt angol szó, a recycling, jobban kifejezi,
hogy anyagok környezettudatos körforgásáról van szó, a nyersanyag – késztermék – hulladék – nyersanyag stb.
folyamatban. Ezen tevékenységen belül megkülönböztetjük az értéknövelő (upcycling)
és az értékcsökkentő (downcycling)
fogalmát, melyek az újrahasznosított anyagnak az eredetihez képesti minőségét fejezik ki.
A megújuló energiaforrások a
napenergia közvetlen termikus és
fotoelektromos hasznosítása, a biomassza, szélenergia, vízenergia, a tenger hullámzásából
kinyerhető energia, a geotermikus energia, valamint a Holddal összefüggésben az árapály energia.
A geotermikus energia a Nappal való kapcsolat, a földfelszín Napból és a magmából származó
energiaáram jelentős különbsége alapján sorolható a megújuló energiaforrások közé.[2]
A megújuló energiaforrások közül sok káros anyag kibocsátása nélkül is felhasználható,
azonban a megújuló energia nem jelenti önmagában az emissziómentes, környezetbarát működést.
Így például a fatüzelés megújulónak számít, hiszen a fa biológiai úton emberi idő alatt pótolható,
ezzel szemben a teljesen emissziómentesen, azonban uránnal működő atomerőmű nem tartozik a
megújuló energiát felhasználó erőművek közé.
A megújuló energia előnye, hogy nem fenyeget a készletek kimerülésének veszélye,
többségük a környezetre és az élőlényekre ártalmas gázokat és melléktermékeket nem bocsát ki,
azonban felhasználásukat a helyi adottságok meghatározzák, nem használhatóak fel bárhol, és nem
akármekkora mennyiségben
Alternatív energia a természeti jelenségek kölcsönhatásából
kinyerhető tiszta energia, úgy mint: napenergia, vízenergia, szélenergia,
geotermikus energia. A megújuló energiaforrásnak nevezzük azon természeti jelenségeket,
melyekből az energia úgy nyerhető ki, hogy jelentősebb emberi
beavatkozás nélkül legfeljebb néhány éven belül az újratermelődik.
Az újrahasznosítás célja a Föld erőforrásainak kímélése, például, hogy kevesebb fát kelljen
kivágni papírgyártás céljára, vagy kevesebb vasércet kibányászni acélgyártásra (pl. autógyártáshoz).
Emellett fontos cél, hogy a természetbe kerülő hulladék mennyisége is csökkenjen.[1]
Az EU-ban körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv készült. A gyártási folyamatokban a
környezetbarát és gazdaságos, valóban fenntartható modellre kívánunk átállni.
Ebben pedig mindenkinek szerepe van a termékeket tervezőktől az értékesítőkön át
egészen a fogyasztókig. A lineáris gazdasági modelltől átkíván jutni a körforgásos gazdaságra.

cimke felhö

újrahasznosítás,hulladék mennyiség,föld erőforrásai,downcycling,upcycling,környezettudatos anyagok,

újra hasznosítható,gyártási folyamat,körforgásos gazdaság,cselekvési terv,környezetbarát és gazdaságos,

Alternatív energia,kölcsönhatás,hő viz villamosenergia,emberi beavatkozás,megújul,geotermikus energia,

újratermelődik,napenergia, vízenergia, szélenergia,alternatív energiaforrások,biomassza,

fenntartható fejlődés,

2020. június 4., csütörtök

igy valogasd szet

 

2020. június 4., csütörtök

igy valogasd szet

nonprofit,szelektiv,atomenergia,napenergia,zöldenergia,ujrahasznositas,hulladek,szel,vizenergia,m,femhulladek,

Az emberek többsége már tudatosította, hogy a hulladékkezelésnek közel sem az a legjobb módja, ha mindent egy fekete konténerbe dobálunk, majd elvisszük a hulladéklerakóba. Az újrahasznosítás ma már egyfajta divattá vált, aminek köszönhetően sokunk otthonában megtalálhatóak a hulladék tárolására alkalmas különböző, színes tárolók. Van, aki az üveget, az újságot és a PET palackokat válogatja szét, és van, aki még a borítékok műanyag részét is eltávolítja. A statisztika azonban világosan beszél: Szlovákia lakossága még így is túl keveset szelektál. Ha a szeméttárolókban felhalmozódott hulladékot a földre szórnánk és egyesével minden szétválogatásra kerülne, csupán a szemét 4%-a kerülne végül a lerakóba. Az összes többi, tehát 96% tovább osztályozható és újrahasznosítható lenne. A hulladék másodlagos nyersanyagként való felhasználásával óvjuk a nyersanyagokat és spórolunk az elsődleges természeti erőforrásokkal, emellett mérséklődik a víz- és légszennyezés, valamint az energiafelhasználás mértéke is. Ezen kívül természetesen a hulladéklerakóban összegyűlő szemét mennyisége is jelentősen csökken. Az újrahasznosítás kedvező hatásai konkrét számokban: 100 tonna papír újrahasznosításával 1 hektárnyi 100 éves erdőt óvunk meg a kiirtástól 1 kg vashulladék újrahasznosításával 4 kg ércet spórolunk meg a nyersanyagból való termeléssel szemben az újrahasznosítással jelentős mennyiségű energiát is spórolunk: üveg esetében 25 %-ot, papír esetében 70 %-ot, fémek esetében 74 %-ot, alumínium esetében 95 %-ot, műanyag esetében pedig 97 %-ot. Szlovákia vállalta, hogy 2020-ig az újrahasznosítás mértékét 29%-ról 50%-ra emeli. Ehhez azonban az kell, hogy mindannyian részt vállaljunk az ügyben. De hogy is kezdjünk neki? Elsőként kezdjük el figyelni az ún. újrahasznosítási szimbólumokat, melyek a legtöbb terméken és a csomagolásokon szerepelnek. Az anyag jelölése történhet számjeggyel egy nyilak által rajzolt háromszögben, rövidítéssel a háromszög alatt, vagy a kettő kombinációjával: Speciális hulladéktípusok Kattints az egyes hulladéktípusokra és tudj meg többet szelektálásuk módjáról! A WC papír guriga és a konyhai törlőkendő A tojástartó (karton) A pizzás doboz A tükör Az ételhordó doboz A polisztirén (hungarocell) Az apró építkezési hulladék A kávéspohár A használt sütőolaj A használt papírzsebkendő, konyhai törlőkendő és szalvéta A pénztári bizonylat Az elemek (AA, AAA, stb.) Az akkumulátorok Az elektromos hulladék A gumiabroncs A nyomtató tonerek A kiégett villanykörték A vegyi háztartási hulladék (festékek, oldószerek, ragasztók) A gyógyszerek Az öreg mobiltelefon A fa és a bútor A textil és a cipő.

cimke felhö

# robots.txt generated by smallseotools.com User-agent: * Disallow: Disallow: /cgi-bin/ Sitemap: https://1ujrahasznosit.blogspot.com/
We have been awarded by Google DNI (Digital News Innovation Fund), a European programme part of the Google News Initiative, an effort to help journalism thrive in the digital age.

Az újrahasznosítás a gyűjtőneve mindazon tevékenységeknek, amelyek célja, hogy
az ember által készített, tartós, nem természetes, főleg hulladékká váló anyagokat
nyersanyaggá alakítsa át és
olyan másodlagos, újra hasznosítható anyagokat állítson elő, amelyek segítik a
természetes anyagok felhasználásának csökkentését.
A tevékenységre használt angol szó, a recycling, jobban kifejezi,
hogy anyagok környezettudatos körforgásáról van szó, a nyersanyag – késztermék – hulladék – nyersanyag stb.
folyamatban. Ezen tevékenységen belül megkülönböztetjük az értéknövelő (upcycling)
és az értékcsökkentő (downcycling)
fogalmát, melyek az újrahasznosított anyagnak az eredetihez képesti minőségét fejezik ki.
A megújuló energiaforrások a
napenergia közvetlen termikus és
fotoelektromos hasznosítása, a biomassza, szélenergia, vízenergia, a tenger hullámzásából
kinyerhető energia, a geotermikus energia, valamint a Holddal összefüggésben az árapály energia.
A geotermikus energia a Nappal való kapcsolat, a földfelszín Napból és a magmából származó
energiaáram jelentős különbsége alapján sorolható a megújuló energiaforrások közé.[2]
A megújuló energiaforrások közül sok káros anyag kibocsátása nélkül is felhasználható,
azonban a megújuló energia nem jelenti önmagában az emissziómentes, környezetbarát működést.
Így például a fatüzelés megújulónak számít, hiszen a fa biológiai úton emberi idő alatt pótolható,
ezzel szemben a teljesen emissziómentesen, azonban uránnal működő atomerőmű nem tartozik a
megújuló energiát felhasználó erőművek közé.
A megújuló energia előnye, hogy nem fenyeget a készletek kimerülésének veszélye,
többségük a környezetre és az élőlényekre ártalmas gázokat és melléktermékeket nem bocsát ki,
azonban felhasználásukat a helyi adottságok meghatározzák, nem használhatóak fel bárhol, és nem
akármekkora mennyiségben
Alternatív energia a természeti jelenségek kölcsönhatásából
kinyerhető tiszta energia, úgy mint: napenergia, vízenergia, szélenergia,
geotermikus energia. A megújuló energiaforrásnak nevezzük azon természeti jelenségeket,
melyekből az energia úgy nyerhető ki, hogy jelentősebb emberi
beavatkozás nélkül legfeljebb néhány éven belül az újratermelődik.
Az újrahasznosítás célja a Föld erőforrásainak kímélése, például, hogy kevesebb fát kelljen
kivágni papírgyártás céljára, vagy kevesebb vasércet kibányászni acélgyártásra (pl. autógyártáshoz).
Emellett fontos cél, hogy a természetbe kerülő hulladék mennyisége is csökkenjen.[1]
Az EU-ban körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv készült. A gyártási folyamatokban a
környezetbarát és gazdaságos, valóban fenntartható modellre kívánunk átállni.
Ebben pedig mindenkinek szerepe van a termékeket tervezőktől az értékesítőkön át
egészen a fogyasztókig. A lineáris gazdasági modelltől átkíván jutni a körforgásos gazdaságra.

cimke felhö

újrahasznosítás,hulladék mennyiség,föld erőforrásai,downcycling,upcycling,környezettudatos anyagok,

újra hasznosítható,gyártási folyamat,körforgásos gazdaság,cselekvési terv,környezetbarát és gazdaságos,

Alternatív energia,kölcsönhatás,hő viz villamosenergia,emberi beavatkozás,megújul,geotermikus energia,

újratermelődik,napenergia, vízenergia, szélenergia,alternatív energiaforrások,biomassza,

fenntartható fejlődés,

linkek

 

2020. június 4., csütörtök

 

linkek

nonprofit,szelektiv,atomenergia,napenergia,zöldenergia,ujrahasznositas,hulladek,szel,vizenergia,m,femhulladek,

cimke felhö

images
Make your data work for you - Újrahasznositás
We have been awarded by Google DNI (Digital News Innovation Fund), a European programme part of the Google News Initiative, an effort to help journalism thrive in the digital age.

Az újrahasznosítás a gyűjtőneve mindazon tevékenységeknek, amelyek célja, hogy
az ember által készített, tartós, nem természetes, főleg hulladékká váló anyagokat
nyersanyaggá alakítsa át és
olyan másodlagos, újra hasznosítható anyagokat állítson elő, amelyek segítik a
természetes anyagok felhasználásának csökkentését.
A tevékenységre használt angol szó, a recycling, jobban kifejezi,
hogy anyagok környezettudatos körforgásáról van szó, a nyersanyag – késztermék – hulladék – nyersanyag stb.
folyamatban. Ezen tevékenységen belül megkülönböztetjük az értéknövelő (upcycling)
és az értékcsökkentő (downcycling)
fogalmát, melyek az újrahasznosított anyagnak az eredetihez képesti minőségét fejezik ki.
A megújuló energiaforrások a
napenergia közvetlen termikus és
fotoelektromos hasznosítása, a biomassza, szélenergia, vízenergia, a tenger hullámzásából
kinyerhető energia, a geotermikus energia, valamint a Holddal összefüggésben az árapály energia.
A geotermikus energia a Nappal való kapcsolat, a földfelszín Napból és a magmából származó
energiaáram jelentős különbsége alapján sorolható a megújuló energiaforrások közé.[2]
A megújuló energiaforrások közül sok káros anyag kibocsátása nélkül is felhasználható,
azonban a megújuló energia nem jelenti önmagában az emissziómentes, környezetbarát működést.
Így például a fatüzelés megújulónak számít, hiszen a fa biológiai úton emberi idő alatt pótolható,
ezzel szemben a teljesen emissziómentesen, azonban uránnal működő atomerőmű nem tartozik a
megújuló energiát felhasználó erőművek közé.
A megújuló energia előnye, hogy nem fenyeget a készletek kimerülésének veszélye,
többségük a környezetre és az élőlényekre ártalmas gázokat és melléktermékeket nem bocsát ki,
azonban felhasználásukat a helyi adottságok meghatározzák, nem használhatóak fel bárhol, és nem
akármekkora mennyiségben
Alternatív energia a természeti jelenségek kölcsönhatásából
kinyerhető tiszta energia, úgy mint: napenergia, vízenergia, szélenergia,
geotermikus energia. A megújuló energiaforrásnak nevezzük azon természeti jelenségeket,
melyekből az energia úgy nyerhető ki, hogy jelentősebb emberi
beavatkozás nélkül legfeljebb néhány éven belül az újratermelődik.
Az újrahasznosítás célja a Föld erőforrásainak kímélése, például, hogy kevesebb fát kelljen
kivágni papírgyártás céljára, vagy kevesebb vasércet kibányászni acélgyártásra (pl. autógyártáshoz).
Emellett fontos cél, hogy a természetbe kerülő hulladék mennyisége is csökkenjen.[1]
Az EU-ban körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv készült. A gyártási folyamatokban a
környezetbarát és gazdaságos, valóban fenntartható modellre kívánunk átállni.
Ebben pedig mindenkinek szerepe van a termékeket tervezőktől az értékesítőkön át
egészen a fogyasztókig. A lineáris gazdasági modelltől átkíván jutni a körforgásos gazdaságra.

cimke felhö

újrahasznosítás,hulladék mennyiség,föld erőforrásai,downcycling,upcycling,környezettudatos anyagok,

újra hasznosítható,gyártási folyamat,körforgásos gazdaság,cselekvési terv,környezetbarát és gazdaságos,

Alternatív energia,kölcsönhatás,hő viz villamosenergia,emberi beavatkozás,megújul,geotermikus energia,

újratermelődik,napenergia, vízenergia, szélenergia,alternatív energiaforrások,biomassza,

fenntartható fejlődés,

2020. április 2., csütörtök

annyi-muanyagot-gyartunk-hogy...........

2020. április 2., csütörtök annyi-muanyagot-gyartunk-hogy…

_Egész nyugodtan hagyhatja a szelektív hulladékgyűjtést, és dobhatja a műanyagot is a hagyományos háztartási hulladék mellé – legalább is egy kanadai szakértő szerint, aki úgy gondolja, hogy az újrahasznosítás csak egy sebtapasz a környezetszennyezési problémákon, és ennél sokkal többet kellene tenni azért, hogy javítsunk a helyzeten._Dr. Max Liboiron, a newfoundlandi Polgári Laboratórium a Környezeti Akciókutatásért (Civic Laboratory for Environmental Action Research, CLEAR) igazgatója úgy gondolja, hogy a műanyagtermelés ilyen mértéke mellett az újrahasznosítás olyan, mintha sebtapaszt tennénk egy üszkösödő testrészre. A tevékenységnek semmilyen hatása nincs a környezetre, vagy ha van is némi, az eltörpül amellett, amennyi környezetszennyezést végzünk minden egyes nap még polgári szinten is.Liboiron szerint annyira sok műanyagot termelünk, hogy inkább ezt kellene visszaszorítani ahelyett, hogy a már legyártott műanyaggal akarunk valamit kezdeni. Úgy gondolja továbbá, hogy az átlagember törekvései ilyen szinten nem számítanak, az ipari mennyiséggel van a gond – hiába dobáljuk tehát a műanyagpalackokat a szelektív gyűjtőbe, nem sokat segítünk vele a helyzeten.Persze attól függetlenül, hogy nem ez fogja megváltoztatni a világot, törekedhetünk, és törekednünk is kell a kevesebb műanyag használatára. Így ugyanis kevesebb lesz rá a kereslet, kevesebbet gyártanak belőle, és ha mindenki csak napi egy ásványvizes palackkal használna kevesebbet, azt már a piac is megérezné. Ez egyébként az általános fogyasztásra is érthető: nem a szelektív hulladékgyűjtés a jó megoldás, hanem a minél kevesebb hulladék a mindennapokban is.A Scientific American is arról ír, hogy az újrahasznosítás lehetősége inkább csak ront a helyzeten, és nem segít, mivel az embereket abba a fals hitbe ringatja, hogy használják csak nyugodtan az egyszer használható műanyagtermékeket, ha szelektíven gyűjtik őket, azok eltűnnek a Föld színéről. Pedig ez egyáltalán nem így van: a műanyag újrahasznosítása nagyon kevéssé hatékony, és nem segít annyit a helyzeten, mint gondolnánk.Az Euronews szerint sem az újrahasznosítás a megoldás, bár jobb, mintha csak a hagyományos hulladékba dobnánk a műanyagot. Az újrahasznosítás azért nem elég hatékony, mert a különböző típusú műanyagokat itt nem választják szét, és nagyon rossz minőségű termékeket lehet csak belőlük gyártani, pontosan a keveredés miatt. Átmenetileg segíthet a helyzeten, ha kevesebb fajta műanyagot gyártunk, ami hatékonyabbá tehetné az újrahasznosítást.A leghatékonyabb megoldás viszont mégis csak az, ha leszokunk az egyszer használatos műanyagokról – szerencsére erre globálisan is egyre több törekvés létezik, és talán hamarosan sikerül egy kicsit leszoknunk a műanyagfüggőségünkről.

cimke felhö

images

Az újrahasznosítás a gyűjtőneve mindazon tevékenységeknek, amelyek célja, hogy
az ember által készített, tartós, nem természetes, főleg hulladékká váló anyagokat
nyersanyaggá alakítsa át és
olyan másodlagos, újra hasznosítható anyagokat állítson elő, amelyek segítik a
természetes anyagok felhasználásának csökkentését.
A tevékenységre használt angol szó, a recycling, jobban kifejezi,
hogy anyagok környezettudatos körforgásáról van szó, a nyersanyag – késztermék – hulladék – nyersanyag stb.
folyamatban. Ezen tevékenységen belül megkülönböztetjük az értéknövelő (upcycling)
és az értékcsökkentő (downcycling)
fogalmát, melyek az újrahasznosított anyagnak az eredetihez képesti minőségét fejezik ki.
A megújuló energiaforrások a
napenergia közvetlen termikus és
fotoelektromos hasznosítása, a biomassza, szélenergia, vízenergia, a tenger hullámzásából
kinyerhető energia, a geotermikus energia, valamint a Holddal összefüggésben az árapály energia.
A geotermikus energia a Nappal való kapcsolat, a földfelszín Napból és a magmából származó
energiaáram jelentős különbsége alapján sorolható a megújuló energiaforrások közé.[2]
A megújuló energiaforrások közül sok káros anyag kibocsátása nélkül is felhasználható,
azonban a megújuló energia nem jelenti önmagában az emissziómentes, környezetbarát működést.
Így például a fatüzelés megújulónak számít, hiszen a fa biológiai úton emberi idő alatt pótolható,
ezzel szemben a teljesen emissziómentesen, azonban uránnal működő atomerőmű nem tartozik a
megújuló energiát felhasználó erőművek közé.
A megújuló energia előnye, hogy nem fenyeget a készletek kimerülésének veszélye,
többségük a környezetre és az élőlényekre ártalmas gázokat és melléktermékeket nem bocsát ki,
azonban felhasználásukat a helyi adottságok meghatározzák, nem használhatóak fel bárhol, és nem
akármekkora mennyiségben
Alternatív energia a természeti jelenségek kölcsönhatásából
kinyerhető tiszta energia, úgy mint: napenergia, vízenergia, szélenergia,
geotermikus energia. A megújuló energiaforrásnak nevezzük azon természeti jelenségeket,
melyekből az energia úgy nyerhető ki, hogy jelentősebb emberi
beavatkozás nélkül legfeljebb néhány éven belül az újratermelődik.
Az újrahasznosítás célja a Föld erőforrásainak kímélése, például, hogy kevesebb fát kelljen
kivágni papírgyártás céljára, vagy kevesebb vasércet kibányászni acélgyártásra (pl. autógyártáshoz).
Emellett fontos cél, hogy a természetbe kerülő hulladék mennyisége is csökkenjen.[1]
Az EU-ban körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv készült. A gyártási folyamatokban a
környezetbarát és gazdaságos, valóban fenntartható modellre kívánunk átállni.
Ebben pedig mindenkinek szerepe van a termékeket tervezőktől az értékesítőkön át
egészen a fogyasztókig. A lineáris gazdasági modelltől átkíván jutni a körforgásos gazdaságra.

cimke felhö

Make your data work for you - Újrahasznositás
We have been awarded by Google DNI (Digital News Innovation Fund), a European programme part of the Google News Initiative, an effort to help journalism thrive in the digital age.

újrahasznosítás,hulladék mennyiség,föld erőforrásai,downcycling,upcycling,környezettudatos anyagok,

újra hasznosítható,gyártási folyamat,körforgásos gazdaság,cselekvési terv,környezetbarát és gazdaságos,

Alternatív energia,kölcsönhatás,hő viz villamosenergia,emberi beavatkozás,megújul,geotermikus energia,

újratermelődik,napenergia, vízenergia, szélenergia,alternatív energiaforrások,biomassza,

fenntartható fejlődés,

2019. július 2., kedd

Összeomlás felé tart a hulladék-újrahasznosítás ..........

2019. július 2., kedd

Így lett Kína az újrahasznosítás központja

Az évtizedekig sikeresnek tűnő globális szelektív hulladék gyűjtési és -újrahasznosítási rendszer súlyosan megrendült idén, miután a korábban a legnagyobb papír- és műanyaghulladék-vásárlónak számító Kína 2018 elejétől elutasította, hogy a Nyugat szemétlerakója legyen. A szállítmányok előtt pedig egyre több más ázsiai ország is sorra lezárja le határait. A fejlemények ébresztőt jelenthetnek a világnak, rávilágítva arra, hogy az újrahasznosítási rendszer eddig igazából nem működött megfelelően, ezért rendszerszintű változásokra van szükség.
A háztartási szelektív hulladékgyűjtés és újrahasznosítás 1980-as évekbeli első, próbaszerű bevezetését követően az újrafeldolgozás globálisan mintegy 200 milliárd dolláros iparággá fejlődött, amelyet egyben az emberiség fokozódó szeméttermelésének leginkább kézenfekvő megoldásaként tartanak számon. A világban évente több mint 270 millió tonna hulladékot hasznosítanak újra a Világbank adatai szerint. A rendszer lelke a hulladék globális kereskedelme, amely hatalmas mennyiségben hajóztatja a feldolgozókhoz a hulladékot. A hulladékot csoportosítása után leggyakrabban ázsiai feldolgozók vásárolják meg, tavaly Kína volt messze a legnagyobb vevő. A kereskedelem és feldolgozás időnként rendkívüli nyereséget képes termelni, ezért nem csoda, ha vállalatok sora önálló tevékenységként folytatja ezt a tevékenységet.

A nyugatról nézve csak előnyökkel rendelkező rendszer azonban rejtett problémákat hordoz magában, mint a csempészet, a korrupció és a környezetszennyezés, amelyekre a kínai tiltás rá is irányította a figyelmet. Sokak szerint a rendszer már jóval korábban megérett az alapos felülvizsgálatra, és egyre gyakrabban merül fel a kérdés: Amennyiben az újrahasznosítás koncepciója és céljai jók, akkor az Egyesült Államok, Európa, Japán és Dél-Korea miért exportálják más országokba a hulladékot?

Idén azonban minden megváltozott, 2017 végén ugyanis Kína, amely addig a globális újrahasznosítási kereskedelem központja volt, hirtelen lezárta határait a hulladék előtt, a szemét jelentős mennyiségének szennyező és környezetre nézve veszélyes jellegére hivatkozva. Technikailag ugyan az ország továbbra is fogadhatná a hulladékot, azonban olyan szigorú környezetvédelmi szabályozást vezetett be, ami a legtöbb, iparágban tevékenykedő számára gyakorlatilag felér a tiltással. Ennek hatására a műanyaghulladék piaci ára összeomlott, hasonlóan a papíréhoz, és az addig jól jövedelmező globális hulladékkereskedelem válságba került. Míg 2017 első félévében a G7 országokból származó újrahasznosítható műanyaghulladék 60 százalékát Kína és Hongkong vásárolta meg, egy évvel később ez az arány kevesebb mint 10 százalékra csökkent.
Kína visszalépése jelentős veszteségeket generál a nyugati hulladékkezelő társaságoknál is. Eric Kawabata, a TerraCycle FT által idézett vezérigazgatója szerint egyenesen globális válság alakult ki a műanyaghulladék-újrahasznosítási iparágban. A Kínába korábban szintén jelentős mennyiségeket exportáló Japánban például egyre gyűlik a felhalmozódott hulladék, amit a szemétégetők csúcsra járatásával igyekeznek legalább részben orvosolni. Az Egyesült Államokban szintén megnövekedett a hulladéklerakók terhelése, az ország pedig idén az első félévben mintegy 30 százalékkal exportált kevesebb műanyaghulladékot, mint a tavalyi hasonló időszakban, míg a G7-országok átlagában 20 százalékos a visszaesés.
A kínai tiltást követően az újrahasznosítási programok költségigénye többnyire többszörösére emelkedett, a szelektív hulladékgyűjtő társaságok pedig elkezdték korlátozni a szelektíven gyűjthető anyagok körét. Míg korábban bevételük származott a szelektív hulladékgyűjtésből, most extra költségeket ró a várásokra a szemét kezelése. Kaliforniában például 1 tonnányi műanyaghulladék után akár 20 dollár bevétel is jelentkezhetett 2017 elején, egy évvel később ugyanez a tétel, illetve elhelyezése már 10 dolláros kiadást jelentett a településeknek.

A kínai társaságok jelentős része a történtek hatására más, délkelet-ázsiai országba tette át székhelyét, a régióba azonban így vélemények szerint jóval nagyobb mennyiségben áramlik a műanyaghulladék, mint amit biztonságosan fel tud dolgozni, egy új típusú környezeti válságot előidézve. Alig pár hónap alatt így Malajzia vált a világ hulladék-újrahasznosító központjává, és már kétszer akkora mennyiséget kezel, mint Kína és Hongkong. Vietnám műanyaghulladék-importja megduplázódott 2017 és 2018 első féléve között, míg az Indonéziába irányuló szállítmányok mennyisége 56 százalékkal bővült. A legnagyobb szemétimport-bővülést azonban Thaiföld produkálta, ahol a külföldi hulladékszállítmányok mennyisége 1370 százalékkal nőtt.

A délkelet-ázsiai országok kormányai igyekeznek korlátozni a szemétimport mennyiségét, amely sokszor teljesen szabálytalanul érkezik az országokba, a vállalkozások egy része pedig nem is törekszik a környezetvédelmi előírások betartására. Így Kína után a többi ázsiai országban is jelentős ellenállás kezd kialakulni a szemétszállítmányokkal szemben. Thaiföldön a kikötők, lerakók és feldolgozóüzemek az ellenőrzések célpontjaivá váltak, a kormány pedig arra készül, hogy két éven belül betiltja a műanyaghulladék behozatalát. A szakminisztérium becslése szerint a helyi iparág 95 százaléka szabálytalanul működik. Sokan nem csak saját feldolgozásra, de továbbértékesítésre hozzák be a hulladékot, ami szintén ellentétes a szabályokkal. Vietnám is felfüggesztette a papír-, műanyag-, fém- és egyéb hulladékok behozatalára vonatkozó engedélyek kiadását, Malajzia pedig a műanyaghulladék importjának beszüntetéséről döntött.

Az 1989-es Bázeli Egyezmény ugyan az elektronikai hulladék csak azok beleegyezésével szállítható a fejlődő országokba, a műanyag kereskedelmét azonban nem szabályozza, és egyre több hang kérdőjelezi meg az intézkedések elegendőségét. Norvégia már kidolgozott egy, a Bázeli Egyezmény által szabályozott hulladékok listájának kibővítésére vonatkozott javaslatot, amely a befogadó országok előzetes engedélyéhez kötné bizonyos műanyaghulladékok exportját. Bár az EU és sok hulladékkereskedő ellenzi a célkitűzést, ahhoz már több mint 20 ország csatlakozott támogatóként.
A norvég cél kritikusai szerint a törekvés ellelehetetleníti a hulladék újrahasznosítását, ami még nagyobb problémákhoz vezethet, addig mások, például az Európai Bizottság környezetvédelmi biztosa hosszú távon kedvező hatásokra számít. Karmenu Vella szerint azáltal, hogy a feltörekvő országok egyre kevésbé kívánnak a világ hulladéklerakóivá válni, a fejlett országoknak a saját újrafeldolgozó- és hasznosító kapacitásaik létrehozására kell fókuszálniuk, aminek gazdaságélénkítő hatása lehet az érintett iparágakban. A változások részben arra késztetik a nyugati világ hulladékkereskedőit, hogy maguk is fokozzák a környezetvédelmi célú beruházásokat, miután ezen akár üzleti vállalkozásuk életképessége is múlhat. Több nagy kínai újrahasznosító társaság hazai operációi ellehetetlenülésével az Egyesült Államok felé fordult, papírmalmokat és újrahasznosító üzemeket vásárolva és létesítve, további beruházásokat tervezve. De a kikényszerített változások a fogyasztói szokásokat is érinthetik.

Míg eddig a visszagyűjtési és újrafeldolgozási arány növelése volt a fókuszban, a továbbiakban a figyelem a csomagolási és fogyasztói szokások megváltoztatására helyeződhet. A világ az 1950-es évek óta több mint 6,3 milliárd tonna műanyaghulladékot termelt, ennek jóval több mint felét azonban az ezredforduló óta. Az egyik megoldást az újrafeldolgozás helyett az újrafelhasználás arányának növelése jelentheti, például a palackok esetében, de a csomagolást tudatosan kerülő fogyasztói magatartás szintén jelentősen csökkenthetné a problémát. Ehhez a jelenlegi újrahasznosítási rendszer kritikusai szerint nem is kell feltétlen új dolgokat kitalálni, gyakran elég egyszerűen megvizsgálni azt, hogy a nagyszüleinknek hogyan sikerült egyszer használatos műanyag kávékapszulák vagy vizes palackok nélkül túlélniük.

Így lett Kína az újrahasznosítás központja

Kína újrahasznosító központtá válásának kezdetei egybeesnek az ország az 1990-es, 2000-es években tapasztalható feldolgozóipari fellendülésével, ami alaposan megnövelte a gazdaság nyersanyagigényét is. A kínai termékek exportálására használt konténerek így aztán egyre többször újrahasznosítható hulladékkal megrakodva tértek vissza Ázsiába. A kereslet növekedésével párhuzamosan pedig a nyugati világ szeméttermelése, ahogyan az újrahasznosítás iránti igénye is erősödött. A kínai kereslet, az olcsó munkaerő és a laza környezetvédelmi szabályozás hamarosan a világ újrahasznosító központjává emelte Kínát.

Az elmúlt években azonban már érzékelhető volt, hogy az iparág működési környezete megváltozott. A “Nemzeti kard” irányelv 2017 év végi bevezetése előtt Kína már 2013-ban megalkotta úgynevezett “Zöld kerítés” politikáját, amely jelentősen szigorította az újrahasznosítás szabályait, és csökkentette az iparági szereplők nyereségességét. A környezetvédelem előtérbe kerülésével az iparág támogatottsága csökkent, amit a korrupció és az a megfontolás is erősített, hogy Kína már egész egyszerűen egyre kevésbé érezte méltónak a világ szemétlerakójának szerepét. A kínai újrahasznosító üzemek környezetszennyező gyakorlata pedig annak ellenére sem mutatott javulást, hogy a kormány jelentős erőfeszítéseket tett az iparág kitisztítására. Kína végül egyszerűen rádöbbent, hogy a szemét importálása, ezáltal a talajvíz és a légkör tovább szennyezése összességében nettó deficitet jelent számára.

cimke felhö

femhulladek szelektiv napenergia ujrahasznositas atomenergia hulladek nonprofit vizenergia zöldenergia szel n zöld m lidl a amerikai epa b dep ems envi enviromental epa ewg fenntarthatóság globális felmelegedés klímaváltozás környezet egészség környezeti fenntarthatóság környezeti hatásvizsgálat környezeti problémák környezetmérnöki környezetszennyezés környezettudomány környezetvédelem környezetvédelmi kérdések környezetvédő mi a minket szennyezés ujrahasznositás ügynökség

Az újrahasznosítás a gyűjtőneve mindazon tevékenységeknek, amelyek célja, hogy
az ember által készített, tartós, nem természetes, főleg hulladékká váló anyagokat
nyersanyaggá alakítsa át és
olyan másodlagos, újra hasznosítható anyagokat állítson elő, amelyek segítik a
természetes anyagok felhasználásának csökkentését.
A tevékenységre használt angol szó, a recycling, jobban kifejezi,
hogy anyagok környezettudatos körforgásáról van szó, a nyersanyag – késztermék – hulladék – nyersanyag stb.
folyamatban. Ezen tevékenységen belül megkülönböztetjük az értéknövelő (upcycling)
és az értékcsökkentő (downcycling)
fogalmát, melyek az újrahasznosított anyagnak az eredetihez képesti minőségét fejezik ki.
A megújuló energiaforrások a
napenergia közvetlen termikus és
fotoelektromos hasznosítása, a biomassza, szélenergia, vízenergia, a tenger hullámzásából
kinyerhető energia, a geotermikus energia, valamint a Holddal összefüggésben az árapály energia.
A geotermikus energia a Nappal való kapcsolat, a földfelszín Napból és a magmából származó
energiaáram jelentős különbsége alapján sorolható a megújuló energiaforrások közé.[2]
A megújuló energiaforrások közül sok káros anyag kibocsátása nélkül is felhasználható,
azonban a megújuló energia nem jelenti önmagában az emissziómentes, környezetbarát működést.
Így például a fatüzelés megújulónak számít, hiszen a fa biológiai úton emberi idő alatt pótolható,
ezzel szemben a teljesen emissziómentesen, azonban uránnal működő atomerőmű nem tartozik a
megújuló energiát felhasználó erőművek közé.
A megújuló energia előnye, hogy nem fenyeget a készletek kimerülésének veszélye,
többségük a környezetre és az élőlényekre ártalmas gázokat és melléktermékeket nem bocsát ki,
azonban felhasználásukat a helyi adottságok meghatározzák, nem használhatóak fel bárhol, és nem
akármekkora mennyiségben
Alternatív energia a természeti jelenségek kölcsönhatásából
kinyerhető tiszta energia, úgy mint: napenergia, vízenergia, szélenergia,
geotermikus energia. A megújuló energiaforrásnak nevezzük azon természeti jelenségeket,
melyekből az energia úgy nyerhető ki, hogy jelentősebb emberi
beavatkozás nélkül legfeljebb néhány éven belül az újratermelődik.
Az újrahasznosítás célja a Föld erőforrásainak kímélése, például, hogy kevesebb fát kelljen
kivágni papírgyártás céljára, vagy kevesebb vasércet kibányászni acélgyártásra (pl. autógyártáshoz).
Emellett fontos cél, hogy a természetbe kerülő hulladék mennyisége is csökkenjen.[1]
Az EU-ban körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv készült. A gyártási folyamatokban a
környezetbarát és gazdaságos, valóban fenntartható modellre kívánunk átállni.
Ebben pedig mindenkinek szerepe van a termékeket tervezőktől az értékesítőkön át
egészen a fogyasztókig. A lineáris gazdasági modelltől átkíván jutni a körforgásos gazdaságra.

cimke felhö

újrahasznosítás,hulladék mennyiség,föld erőforrásai,downcycling,upcycling,környezettudatos anyagok,

újra hasznosítható,gyártási folyamat,körforgásos gazdaság,cselekvési terv,környezetbarát és gazdaságos,

Alternatív energia,kölcsönhatás,hő viz villamosenergia,emberi beavatkozás,megújul,geotermikus energia,

újratermelődik,napenergia, vízenergia, szélenergia,alternatív energiaforrások,biomassza,

fenntartható fejlődés,