2019. november 1., péntek
nonprofit,szelektiv,atomenergia,napenergia,zöldenergia,ujrahasznositas,hulladek,szel,vizenergia,m,femhulladek,
nonprofit,szelektiv,atomenergia,napenergia,zöldenergia,ujrahasznositas,hulladek,szel,vizenergia,m,femhulladek, Nem igazán működik a hulladékok újrahasznosítása, de nem is az volna a megoldás a világ szemétproblémájára
Kína 2018 januárja óta nem veszi át az amerikaiak szelektált szemetét. Azért nem, mert állításuk szerint túl sok újrahasznosíthatatlan szemét volt az amerikai szállítmányokban. Thaiföld és India ugyan ezután egy ideig több hulladékot vett át, de mostanában már ott is szigorítottak a szabályokon.
Ennek eredménye máris jelentkezik az Egyesült Államokban, ahol oly mértékben emelkedett emiatt a szelektív hulladék feldolgozásának és elszállításának az ára, hogy az amerikai önkormányzatok százai hagytak fel az elmúlt évben a szelektív hulladék újrahasznosításával. A felhalmozott, elvben újrahasznosítható hulladékot így újra csak elássák, vagy elégetik.
Mint például Philadelphiában, amely amúgy egy évtized alatt az egyik legalacsonyabb újrahasznosítási rátájú városból az egyik leginkább újrahasznosító város lett. Philadelphiának évekig komoly bevételei származtak a Kínába irányuló szemétexportból, de tavaly Kína kiesésével oly mértékben növekedtek az újrahasznosítás árai, hogy a városnak lépnie kellett.
Ott nem hagytak fel teljes egészében a szelektálással. A város felmérte, hogy melyek azok a körzetek, ahol a legtöbb újrahasznosíthatatlan hulladék keveredik a szelektált szemétbe. Ezeket kivették a rendszerből, innen nem az újrahasznosítóba, hanem a szemétégetőbe küldik a hulladékot, hogy legalább energiát nyerjenek belőle, amit az áramszolgáltatónak értékesíthetnek. Ez persze máris komoly környezetvédelmi aggályokat kelt a környék lakóiban, akik okkal tartanak a levegőszennyezéstől, amit a szemétégetés okoz.
“Az újrahasznosítás már rég óta nem működik, de ez sokaknak nem tűnt fel addig, amíg Kína volt a szeméttelepünk” - mondta a New York Timesnak Mitch Hedlund, a Recycle Across America nonprofit ügyvezetője. Arra utalhat, hogy az újrahasznosításra a hulladékkezelő cégek mindig is afféle szükséges veszteségként tekintettek, olyan szolgáltatásként, amely ugyan csak viszi a pénzt, de szükséges ahhoz, hogy elnyerhessék a jól tejelő megbízásokat. A fő bevételük ugyanis még mindig a szemétlerakók és -égetők üzemeltetése. Piaca ugyanis igazából csak az üdítők fémdobozainak és a papundeklidobozoknak volt, az egyéb papír- és műanyaghulladékra addig se volt kereslet, a hulladékgazdálkodó cégek már ahhoz támogatást kértek, hogy egyáltalán ezek újrahasznosításának költségeit fedezni tudják.
Már ha hihetünk a hulladékgazdálkodóknak. Állításaik ellenőrzésére az önkormányzatoknak nincs módjuk, még ha netán kételkednének is benne, hogy valóban annyira szennyezett a szelektált hulladék, mint a cégek állítják. Akadnak ilyen önkormányzatok, például a floridai Sunrise-é, de ahogy polgármesterük, Mike Ryan mondta, az önkormányzat “nem engedheti meg magának, hogy állandóan ellenőrök figyeljék a munkájukat”. Így végül ők is úgy döntöttek, hogy inkább elégetik a szelektált hulladékot.
A környezetvédők szerint a jelenség igazából csak rávilágított a rendszer fenntarthatatlanságára. “Minél hamarabb belátjuk, hogy az újrahasznosítás járhatatlanságát, annál hamarabb tudunk valós lépéseket tenni a műanyagszennyezés kezelésére” - mondja Jan Dell, a Last Beach Cleanup nevű civil szervezetet vezető mérnök. A megoldás ugyanis az lenne, ha már a forrásánál igyekeznék mérsékelni a szennyezést:vagyis nem újrahasznosítani próbálnánk a műanyagszemetet, hanem eleve nem termelnénk.Az utóbbi években ez a vélemény egyre erősödik, a világban már sok országban vetnek ki adót a műanyagzacskókra, tiltják be vagy fontolgatják a szívószálak, egyszer használatos műanyagpoharak, étkészletek betiltását.
Máshol még kitartanak. Memphisben ugyan a szelektív hulladék szennyezettsége miatt kénytelenek voltak felfüggeszteni az újrahasznosítást, a szelektív hulladékgyűjtőket mégsem szerelik le a város repterén. A reptér szóvivője szerint azért, hogy legalább megőrizzék a szelektálás kultúráját. “Azt szeretnénk, hogy ha újra lesz újrahasznosítás, zökkenőmentes legyen rá az átállás” - mondta Glen Thomas, a reptér szóvivője. (Via The New York Times)
cimke felhö
femhulladek szelektiv napenergia ujrahasznositas atomenergia hulladek nonprofit vizenergia zöldenergia szel n zöld m lidl a amerikai epa b dep ems envi enviromental epa ewg fenntarthatóság globális felmelegedés klímaváltozás környezet egészség környezeti fenntarthatóság környezeti hatásvizsgálat környezeti problémák környezetmérnöki környezetszennyezés környezettudomány környezetvédelem környezetvédelmi kérdések környezetvédő mi a minket szennyezés ujrahasznositás ügynökség
az ember által készített, tartós, nem természetes, főleg hulladékká váló anyagokat
nyersanyaggá alakítsa át és
olyan másodlagos, újra hasznosítható anyagokat állítson elő, amelyek segítik a
természetes anyagok felhasználásának csökkentését.
A tevékenységre használt angol szó, a recycling, jobban kifejezi,
hogy anyagok környezettudatos körforgásáról van szó, a nyersanyag – késztermék – hulladék – nyersanyag stb.
folyamatban. Ezen tevékenységen belül megkülönböztetjük az értéknövelő (upcycling)
és az értékcsökkentő (downcycling)
fogalmát, melyek az újrahasznosított anyagnak az eredetihez képesti minőségét fejezik ki.
A megújuló energiaforrások a
napenergia közvetlen termikus és
fotoelektromos hasznosítása, a biomassza, szélenergia, vízenergia, a tenger hullámzásából
kinyerhető energia, a geotermikus energia, valamint a Holddal összefüggésben az árapály energia.
A geotermikus energia a Nappal való kapcsolat, a földfelszín Napból és a magmából származó
energiaáram jelentős különbsége alapján sorolható a megújuló energiaforrások közé.[2]
A megújuló energiaforrások közül sok káros anyag kibocsátása nélkül is felhasználható,
azonban a megújuló energia nem jelenti önmagában az emissziómentes, környezetbarát működést.
Így például a fatüzelés megújulónak számít, hiszen a fa biológiai úton emberi idő alatt pótolható,
ezzel szemben a teljesen emissziómentesen, azonban uránnal működő atomerőmű nem tartozik a
megújuló energiát felhasználó erőművek közé.
A megújuló energia előnye, hogy nem fenyeget a készletek kimerülésének veszélye,
többségük a környezetre és az élőlényekre ártalmas gázokat és melléktermékeket nem bocsát ki,
azonban felhasználásukat a helyi adottságok meghatározzák, nem használhatóak fel bárhol, és nem
akármekkora mennyiségben
Alternatív energia a természeti jelenségek kölcsönhatásából
kinyerhető tiszta energia, úgy mint: napenergia, vízenergia, szélenergia,
geotermikus energia. A megújuló energiaforrásnak nevezzük azon természeti jelenségeket,
melyekből az energia úgy nyerhető ki, hogy jelentősebb emberi
beavatkozás nélkül legfeljebb néhány éven belül az újratermelődik.
Az újrahasznosítás célja a Föld erőforrásainak kímélése, például, hogy kevesebb fát kelljen
kivágni papírgyártás céljára, vagy kevesebb vasércet kibányászni acélgyártásra (pl. autógyártáshoz).
Emellett fontos cél, hogy a természetbe kerülő hulladék mennyisége is csökkenjen.[1]
Az EU-ban körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv készült. A gyártási folyamatokban a
környezetbarát és gazdaságos, valóban fenntartható modellre kívánunk átállni.
Ebben pedig mindenkinek szerepe van a termékeket tervezőktől az értékesítőkön át
egészen a fogyasztókig. A lineáris gazdasági modelltől átkíván jutni a körforgásos gazdaságra.
