2019. február 1., péntek
nonprofit,szelektiv,atomenergia,napenergia,zöldenergia,ujrahasznositas,hulladek,szel,vizenergia,m,femhulladek,
nonprofit,szelektiv,atomenergia,napenergia,zöldenergia,ujrahasznositas,hulladek,szel,vizenergia,m,femhulladek,
A szelektív hulladékgyűjtés egy olyan lehetősen, mely során a csomagolási hulladékok külön-külön gyűjtve újrafeldolgozásra (újrahasznosításra) kerülnek.
Újrafeldolgozás során az adott csomagolást másodnyersanyagként hasznosítják, anyagában dolgozzák fel. Ekkor eredeti funkciójuk módosul, vagy egészen megváltozik (például pillepalackból polár pulóver készül). Az anyagok újrafeldolgozásával jelentős mennyiségű elsődleges nyersanyagot takaríthatunk meg, ami a környezet szempontjából mindenképpen kedvező. Ne feledjük azonban, hogy az újrafeldolgozás során is elkerülhetetlenül szennyezés keletkezik - tehát a megelőzéshez és az újrahasználathoz képest az újrafeldolgozás a hulladékhierarchia 3. lépcsőfokán áll.
Mi készül a szelektíven gyűjtött hulladékból Magyarországon?
Magyarországon több mint 5000 gyűjtőszigeten lehet már szelektálni, ami évente 485.000 tonnányi szelektíven gyűjtött hulladékot jelent a környezettudatos lakosságnak köszönhetően.
Az 5000 gyűjtősziget nagyjából 5 millió ember számára teszi elérhetővé a gyűjtést, ám a rendszer folyamatosan bővül. Itt kiemelt szerepet játszik
a házhoz menő gyűjtés rendszerének bevezetése, ami a gyakorlatban már megvalósulni látszik egyes városainkban (Pécs, Székesfehérvár).
Ezeknek a másodnyersanyagoknak (papír, fém, műanyag, üveg) a feldolgozása, újrahasznosítása sok esetben Magyarországon történik, s a belőlük készült számos
termék így visszakerülhet a kereskedelmi forgalomba!
Az újrahasznosítás így megkíméli a természeti erőforrásokat és egyben csökkenti a lerakásra kerülő hulladék mennyiségét.
MŰANYAG HULLADÉK (PET-palack, műanyag zacskók, stb.):
Bővebben:
A műanyag hulladék jelenti korunk egyik nagy környezetvédelmi kihívását, amire a szelektív hulladékgyűjtés csak egy okozati válasz a problémára. Ebből készül azonban a legtöbbféle újrahasznosított termék és a legtöbb hasznosító cég is ebben az iparágban működik. A lakosság által szelektíven gyűjtött hulladékból - például az összetaposott műanyag palackból és ennek kupakjából - készül számos kertészeti termék: cserép, karó, kerítésoszlop, vödör, gyeprács vagy éppen kerti pad. De meg kell említeni az iparban nagy számban felhasznált csöveket, görgőket, zsákokat, fóliákat és egyéb fontos alkatrészeket is. A lakosság körében nem túl nagy népszerűségnek örvendő fekvőrendőr is sok esetben hulladékból készül.
Emellett tudni kell, hogy a kínai műanyag-újrahasznosító cégek, amelyek szinte egész Európából begyűjtött - egyszer használatos - műanyagpalack-hulladék feldolgozását és újrahasznosítását végzik, a textiliparban dolgozzák fel a másodnyersanyagot és szálat készítve belőle ruhát, esernyőt, fonalat, papucsot és plüssállatokat állítanak elő.
A FEHÉR ÜVEG újrahasznosítása Orosházán történik, ahol újra öblösüveg, italosüveg készül a hulladékból.
(
A SZÍNES ÜVEG feldolgozása Magyarországon jelenleg nem megoldott, ezért külföldön hasznosítják. Ebből a hulladékból újra üveg, illetve aszfalthoz keverve érdesítő adalék is készülhet. Érdekes felhasználása továbbá egy hazai találmány, a Geofil habkavics.
A FÉMhulladék két fő szegmense a vas és az alumínium. Mindkettő nagyon értékes nyersanyag, így gyűjtésük és újrahasznosításuk fokozott figyelmet igényel. A vashulladékból főleg az iparnak készülnek alapanyagok, alkatrészek.
Az alumíniumnál külön érdekesség, hogy az összegyűjtött sörösdobozokból készül Magyarországon a londoni metró ventillátorlapátja, de lehetne említeni a személyautókba felhasználásra kerülő csöveket.
A ZÖLD hulladék az elkövetkező években kiemelt szerepet kap, mert az uniós és hazai jogszabályokban is előírják, hogy a települési szilárd hulladékokban jelentősen csökkenteni kell arányukat. Ne feledjük, hogy a házi komposztálás is csökkenti a háztartási hulladék mennyiségét, mert jelenleg közel 30%-ot is kitehet a zöld hulladék kukánkban!
A GUMIABRONCS hulladék hasznosítása az energianyerés mellett egyre több helyen eredményezi játszóterek, futópályák vagy éppen hangfogó falak burkolatát.
Az ELEKTRONIKAI hulladékok hasznosítása a finanszírozás jogszabályi háttérének megteremtését követően igen gyorsan fejlődő új iparágként jelent meg. Ma még elsősorban alapanyagot gyártanak ezekből a hulladékokból, de például az elektromos és elektronikai berendezések műanyag burkolatának újrafeldolgozása révén már késztermékek is készülnek.
A lakossági szelektív hulladékgyűjtés terjedésével az anyagában hasznosítható hulladékok mellett egyre nagyobb arányban jelennek meg az energetikai célra hasznosítható vegyes hulladékok. A gumiabroncsok, csontlisztek, fáradt olajok energetikai hasznosítása mellett ezért fontos a vegyes műanyag hulladékok cementipari hasznosítása, ahol a visszanyert energia tekinthető az így hasznosuló hulladék végtermékének
Bár nem hagyományos és kézzelfogható termék, de jelentős hasznosítási eredmény az autópályák építésénél felhasznált acélipari hulladék, a kohósalak. Az M6 autópálya építésekor pl. jelentős mennyiségű kohósalak hulladék kerül majd felhasználásra, kiváltva ezzel a bányászati kitermelés primer anyagait.
A termékek sokszínűségéről a képek adnak meggyőző bizonyítékot:
cimke felhö
femhulladek szelektiv napenergia ujrahasznositas atomenergia hulladek nonprofit vizenergia zöldenergia szel n zöld m lidl a amerikai epa b dep ems envi enviromental epa ewg fenntarthatóság globális felmelegedés klímaváltozás környezet egészség környezeti fenntarthatóság környezeti hatásvizsgálat környezeti problémák környezetmérnöki környezetszennyezés környezettudomány környezetvédelem környezetvédelmi kérdések környezetvédő mi a minket szennyezés ujrahasznositás ügynökség
az ember által készített, tartós, nem természetes, főleg hulladékká váló anyagokat
nyersanyaggá alakítsa át és
olyan másodlagos, újra hasznosítható anyagokat állítson elő, amelyek segítik a
természetes anyagok felhasználásának csökkentését.
A tevékenységre használt angol szó, a recycling, jobban kifejezi,
hogy anyagok környezettudatos körforgásáról van szó, a nyersanyag – késztermék – hulladék – nyersanyag stb.
folyamatban. Ezen tevékenységen belül megkülönböztetjük az értéknövelő (upcycling)
és az értékcsökkentő (downcycling)
fogalmát, melyek az újrahasznosított anyagnak az eredetihez képesti minőségét fejezik ki.
A megújuló energiaforrások a
napenergia közvetlen termikus és
fotoelektromos hasznosítása, a biomassza, szélenergia, vízenergia, a tenger hullámzásából
kinyerhető energia, a geotermikus energia, valamint a Holddal összefüggésben az árapály energia.
A geotermikus energia a Nappal való kapcsolat, a földfelszín Napból és a magmából származó
energiaáram jelentős különbsége alapján sorolható a megújuló energiaforrások közé.[2]
A megújuló energiaforrások közül sok káros anyag kibocsátása nélkül is felhasználható,
azonban a megújuló energia nem jelenti önmagában az emissziómentes, környezetbarát működést.
Így például a fatüzelés megújulónak számít, hiszen a fa biológiai úton emberi idő alatt pótolható,
ezzel szemben a teljesen emissziómentesen, azonban uránnal működő atomerőmű nem tartozik a
megújuló energiát felhasználó erőművek közé.
A megújuló energia előnye, hogy nem fenyeget a készletek kimerülésének veszélye,
többségük a környezetre és az élőlényekre ártalmas gázokat és melléktermékeket nem bocsát ki,
azonban felhasználásukat a helyi adottságok meghatározzák, nem használhatóak fel bárhol, és nem
akármekkora mennyiségben
Alternatív energia a természeti jelenségek kölcsönhatásából
kinyerhető tiszta energia, úgy mint: napenergia, vízenergia, szélenergia,
geotermikus energia. A megújuló energiaforrásnak nevezzük azon természeti jelenségeket,
melyekből az energia úgy nyerhető ki, hogy jelentősebb emberi
beavatkozás nélkül legfeljebb néhány éven belül az újratermelődik.
Az újrahasznosítás célja a Föld erőforrásainak kímélése, például, hogy kevesebb fát kelljen
kivágni papírgyártás céljára, vagy kevesebb vasércet kibányászni acélgyártásra (pl. autógyártáshoz).
Emellett fontos cél, hogy a természetbe kerülő hulladék mennyisége is csökkenjen.[1]
Az EU-ban körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv készült. A gyártási folyamatokban a
környezetbarát és gazdaságos, valóban fenntartható modellre kívánunk átállni.
Ebben pedig mindenkinek szerepe van a termékeket tervezőktől az értékesítőkön át
egészen a fogyasztókig. A lineáris gazdasági modelltől átkíván jutni a körforgásos gazdaságra.
