2020. június 4., csütörtök

igy valogasd szet

 

2020. június 4., csütörtök

igy valogasd szet

nonprofit,szelektiv,atomenergia,napenergia,zöldenergia,ujrahasznositas,hulladek,szel,vizenergia,m,femhulladek,

Az emberek többsége már tudatosította, hogy a hulladékkezelésnek közel sem az a legjobb módja, ha mindent egy fekete konténerbe dobálunk, majd elvisszük a hulladéklerakóba. Az újrahasznosítás ma már egyfajta divattá vált, aminek köszönhetően sokunk otthonában megtalálhatóak a hulladék tárolására alkalmas különböző, színes tárolók. Van, aki az üveget, az újságot és a PET palackokat válogatja szét, és van, aki még a borítékok műanyag részét is eltávolítja. A statisztika azonban világosan beszél: Szlovákia lakossága még így is túl keveset szelektál. Ha a szeméttárolókban felhalmozódott hulladékot a földre szórnánk és egyesével minden szétválogatásra kerülne, csupán a szemét 4%-a kerülne végül a lerakóba. Az összes többi, tehát 96% tovább osztályozható és újrahasznosítható lenne. A hulladék másodlagos nyersanyagként való felhasználásával óvjuk a nyersanyagokat és spórolunk az elsődleges természeti erőforrásokkal, emellett mérséklődik a víz- és légszennyezés, valamint az energiafelhasználás mértéke is. Ezen kívül természetesen a hulladéklerakóban összegyűlő szemét mennyisége is jelentősen csökken. Az újrahasznosítás kedvező hatásai konkrét számokban: 100 tonna papír újrahasznosításával 1 hektárnyi 100 éves erdőt óvunk meg a kiirtástól 1 kg vashulladék újrahasznosításával 4 kg ércet spórolunk meg a nyersanyagból való termeléssel szemben az újrahasznosítással jelentős mennyiségű energiát is spórolunk: üveg esetében 25 %-ot, papír esetében 70 %-ot, fémek esetében 74 %-ot, alumínium esetében 95 %-ot, műanyag esetében pedig 97 %-ot. Szlovákia vállalta, hogy 2020-ig az újrahasznosítás mértékét 29%-ról 50%-ra emeli. Ehhez azonban az kell, hogy mindannyian részt vállaljunk az ügyben. De hogy is kezdjünk neki? Elsőként kezdjük el figyelni az ún. újrahasznosítási szimbólumokat, melyek a legtöbb terméken és a csomagolásokon szerepelnek. Az anyag jelölése történhet számjeggyel egy nyilak által rajzolt háromszögben, rövidítéssel a háromszög alatt, vagy a kettő kombinációjával: Speciális hulladéktípusok Kattints az egyes hulladéktípusokra és tudj meg többet szelektálásuk módjáról! A WC papír guriga és a konyhai törlőkendő A tojástartó (karton) A pizzás doboz A tükör Az ételhordó doboz A polisztirén (hungarocell) Az apró építkezési hulladék A kávéspohár A használt sütőolaj A használt papírzsebkendő, konyhai törlőkendő és szalvéta A pénztári bizonylat Az elemek (AA, AAA, stb.) Az akkumulátorok Az elektromos hulladék A gumiabroncs A nyomtató tonerek A kiégett villanykörték A vegyi háztartási hulladék (festékek, oldószerek, ragasztók) A gyógyszerek Az öreg mobiltelefon A fa és a bútor A textil és a cipő.

cimke felhö

# robots.txt generated by smallseotools.com User-agent: * Disallow: Disallow: /cgi-bin/ Sitemap: https://1ujrahasznosit.blogspot.com/
We have been awarded by Google DNI (Digital News Innovation Fund), a European programme part of the Google News Initiative, an effort to help journalism thrive in the digital age.

Az újrahasznosítás a gyűjtőneve mindazon tevékenységeknek, amelyek célja, hogy
az ember által készített, tartós, nem természetes, főleg hulladékká váló anyagokat
nyersanyaggá alakítsa át és
olyan másodlagos, újra hasznosítható anyagokat állítson elő, amelyek segítik a
természetes anyagok felhasználásának csökkentését.
A tevékenységre használt angol szó, a recycling, jobban kifejezi,
hogy anyagok környezettudatos körforgásáról van szó, a nyersanyag – késztermék – hulladék – nyersanyag stb.
folyamatban. Ezen tevékenységen belül megkülönböztetjük az értéknövelő (upcycling)
és az értékcsökkentő (downcycling)
fogalmát, melyek az újrahasznosított anyagnak az eredetihez képesti minőségét fejezik ki.
A megújuló energiaforrások a
napenergia közvetlen termikus és
fotoelektromos hasznosítása, a biomassza, szélenergia, vízenergia, a tenger hullámzásából
kinyerhető energia, a geotermikus energia, valamint a Holddal összefüggésben az árapály energia.
A geotermikus energia a Nappal való kapcsolat, a földfelszín Napból és a magmából származó
energiaáram jelentős különbsége alapján sorolható a megújuló energiaforrások közé.[2]
A megújuló energiaforrások közül sok káros anyag kibocsátása nélkül is felhasználható,
azonban a megújuló energia nem jelenti önmagában az emissziómentes, környezetbarát működést.
Így például a fatüzelés megújulónak számít, hiszen a fa biológiai úton emberi idő alatt pótolható,
ezzel szemben a teljesen emissziómentesen, azonban uránnal működő atomerőmű nem tartozik a
megújuló energiát felhasználó erőművek közé.
A megújuló energia előnye, hogy nem fenyeget a készletek kimerülésének veszélye,
többségük a környezetre és az élőlényekre ártalmas gázokat és melléktermékeket nem bocsát ki,
azonban felhasználásukat a helyi adottságok meghatározzák, nem használhatóak fel bárhol, és nem
akármekkora mennyiségben
Alternatív energia a természeti jelenségek kölcsönhatásából
kinyerhető tiszta energia, úgy mint: napenergia, vízenergia, szélenergia,
geotermikus energia. A megújuló energiaforrásnak nevezzük azon természeti jelenségeket,
melyekből az energia úgy nyerhető ki, hogy jelentősebb emberi
beavatkozás nélkül legfeljebb néhány éven belül az újratermelődik.
Az újrahasznosítás célja a Föld erőforrásainak kímélése, például, hogy kevesebb fát kelljen
kivágni papírgyártás céljára, vagy kevesebb vasércet kibányászni acélgyártásra (pl. autógyártáshoz).
Emellett fontos cél, hogy a természetbe kerülő hulladék mennyisége is csökkenjen.[1]
Az EU-ban körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv készült. A gyártási folyamatokban a
környezetbarát és gazdaságos, valóban fenntartható modellre kívánunk átállni.
Ebben pedig mindenkinek szerepe van a termékeket tervezőktől az értékesítőkön át
egészen a fogyasztókig. A lineáris gazdasági modelltől átkíván jutni a körforgásos gazdaságra.

cimke felhö

újrahasznosítás,hulladék mennyiség,föld erőforrásai,downcycling,upcycling,környezettudatos anyagok,

újra hasznosítható,gyártási folyamat,körforgásos gazdaság,cselekvési terv,környezetbarát és gazdaságos,

Alternatív energia,kölcsönhatás,hő viz villamosenergia,emberi beavatkozás,megújul,geotermikus energia,

újratermelődik,napenergia, vízenergia, szélenergia,alternatív energiaforrások,biomassza,

fenntartható fejlődés,

linkek

 

2020. június 4., csütörtök

 

linkek

nonprofit,szelektiv,atomenergia,napenergia,zöldenergia,ujrahasznositas,hulladek,szel,vizenergia,m,femhulladek,

cimke felhö

images
Make your data work for you - Újrahasznositás
We have been awarded by Google DNI (Digital News Innovation Fund), a European programme part of the Google News Initiative, an effort to help journalism thrive in the digital age.

Az újrahasznosítás a gyűjtőneve mindazon tevékenységeknek, amelyek célja, hogy
az ember által készített, tartós, nem természetes, főleg hulladékká váló anyagokat
nyersanyaggá alakítsa át és
olyan másodlagos, újra hasznosítható anyagokat állítson elő, amelyek segítik a
természetes anyagok felhasználásának csökkentését.
A tevékenységre használt angol szó, a recycling, jobban kifejezi,
hogy anyagok környezettudatos körforgásáról van szó, a nyersanyag – késztermék – hulladék – nyersanyag stb.
folyamatban. Ezen tevékenységen belül megkülönböztetjük az értéknövelő (upcycling)
és az értékcsökkentő (downcycling)
fogalmát, melyek az újrahasznosított anyagnak az eredetihez képesti minőségét fejezik ki.
A megújuló energiaforrások a
napenergia közvetlen termikus és
fotoelektromos hasznosítása, a biomassza, szélenergia, vízenergia, a tenger hullámzásából
kinyerhető energia, a geotermikus energia, valamint a Holddal összefüggésben az árapály energia.
A geotermikus energia a Nappal való kapcsolat, a földfelszín Napból és a magmából származó
energiaáram jelentős különbsége alapján sorolható a megújuló energiaforrások közé.[2]
A megújuló energiaforrások közül sok káros anyag kibocsátása nélkül is felhasználható,
azonban a megújuló energia nem jelenti önmagában az emissziómentes, környezetbarát működést.
Így például a fatüzelés megújulónak számít, hiszen a fa biológiai úton emberi idő alatt pótolható,
ezzel szemben a teljesen emissziómentesen, azonban uránnal működő atomerőmű nem tartozik a
megújuló energiát felhasználó erőművek közé.
A megújuló energia előnye, hogy nem fenyeget a készletek kimerülésének veszélye,
többségük a környezetre és az élőlényekre ártalmas gázokat és melléktermékeket nem bocsát ki,
azonban felhasználásukat a helyi adottságok meghatározzák, nem használhatóak fel bárhol, és nem
akármekkora mennyiségben
Alternatív energia a természeti jelenségek kölcsönhatásából
kinyerhető tiszta energia, úgy mint: napenergia, vízenergia, szélenergia,
geotermikus energia. A megújuló energiaforrásnak nevezzük azon természeti jelenségeket,
melyekből az energia úgy nyerhető ki, hogy jelentősebb emberi
beavatkozás nélkül legfeljebb néhány éven belül az újratermelődik.
Az újrahasznosítás célja a Föld erőforrásainak kímélése, például, hogy kevesebb fát kelljen
kivágni papírgyártás céljára, vagy kevesebb vasércet kibányászni acélgyártásra (pl. autógyártáshoz).
Emellett fontos cél, hogy a természetbe kerülő hulladék mennyisége is csökkenjen.[1]
Az EU-ban körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv készült. A gyártási folyamatokban a
környezetbarát és gazdaságos, valóban fenntartható modellre kívánunk átállni.
Ebben pedig mindenkinek szerepe van a termékeket tervezőktől az értékesítőkön át
egészen a fogyasztókig. A lineáris gazdasági modelltől átkíván jutni a körforgásos gazdaságra.

cimke felhö

újrahasznosítás,hulladék mennyiség,föld erőforrásai,downcycling,upcycling,környezettudatos anyagok,

újra hasznosítható,gyártási folyamat,körforgásos gazdaság,cselekvési terv,környezetbarát és gazdaságos,

Alternatív energia,kölcsönhatás,hő viz villamosenergia,emberi beavatkozás,megújul,geotermikus energia,

újratermelődik,napenergia, vízenergia, szélenergia,alternatív energiaforrások,biomassza,

fenntartható fejlődés,