2020. február 2., vasárnap

Hulladék újrahasznosítás

 

2020. február 2., vasárnap

Hulladék újrahasznosítás

nonprofit,szelektiv,atomenergia,napenergia,zöldenergia,ujrahasznositas,hulladek,szel,vizenergia,m,femhulladek,

nonprofit,szelektiv,atomenergia,napenergia,zöldenergia,ujrahasznositas,hulladek,szel,vizenergia,m,femhulladek,

Hulladék újrahasznosítás

Tegyen Ön is a hulladék újrahasznosításért!

De mi a teendő az építési munkálatok során keletkező hulladékokkal?

A hulladékok komoly gondot okoznak napjainkban, hiszen óriási mennyiségű szemét termelődik nap, mint nap. Éppen ezért fontos, hogy csökkentsük a természetbe kerülő hulladék mennyiségét, hosszú távon pedig minimalizáljuk azt. Ezzel párhuzamosan pedig a hulladékok újrahasznosításra kell törekedni.

Hulladékhasznosításnak nevezzük azokat a tevékenységeket, amely során célunk, hogy a hulladékokból nyersanyagot, valamint újrahasznosítható anyagot állítsunk elő, ezzel biztosítva egy természetes körforgást a nyersanyag – késztermék – hulladék ciklusban. A hulladék újrahasznosítás érinti a szennyvízelvezetést, a hulladékhasznosítást és a hulladék válogatását is.

Tegyen Ön is a hulladék újrahasznosításért!

  • Gyűjtse a hulladékot szelektíven: a papírokat, üvegeket és műanyag palackokat szelektív hulladékgyűjtőbe dobja!
  • Ügyeljen a veszélyes hulladékok megfelelő kezelésre: az elhasznált étolajat ne öntse a lefolyóba, WC-be! A használt elemeknek keressen kijelölt szemétgyűjtőt!

De mi a teendő az építési munkálatok során keletkező hulladékokkal?

  • Építési hulladéknak minősül minden olyan az építmény, műtárgy bontásából származó épületszerkezeti elem, amely részben vagy egészben újrahasznosítható.
  • Az építési munkálatok tervezésekor fontos figyelmet fordítani a várható hulladékmennyiségre, hogy azt csökkenthessük és újrahasznosításukat megtervezhetjük. Például egy épület bontása utána az épen maradt tégla, fa gerenda újra felhasználható. De a bontás után megmaradt burkolatok, csempék akár arra is alkalmasak, hogy kreatív lakásdekorációt készítsünk és hasznosítsuk a hulladékot.

Az építési munkálatok során olyan technológiák alkalmazása szükséges, amelyek tekintettel vannak a jövő generációira is:

  • könnyen elbontható épületek építése
  • újrahasznosítható épületelemek alkalmazása
  • újrahasznosíthatóság alapján osztályozható bontási hulladékokra törekedjünk (betontörmelék újrahasznosítás)

Keresési eredmények

Internetes találatok

Újrahasznosítás – Wikipédia

hu.wikipedia.org › wiki › Újrahasznosítás

Az újrahasznosítás a gyűjtőneve mindazon tevékenységeknek, amelyek célja, hogy. az ember által készített, tartós, nem természetes, főleg hulladékká váló …

Újrahasznosítás - Hulladékból Termék - hulladekboltermek.hu

  1. jún. 22. - Újrafeldolgozás, újrahasznosítás, recycling… Sokféleképpen nevezzük, de mindegyiknek egy a lényege: az anyagában történő hasznosítás, …

Újrahasznosítás – FoReGo Kft. – Szelektív hulladék és …

forego.hu › ujrahasznositas

Napjainkban a környezettudatos gondolkodás már nem csak egyéni, hanem vállalati szinten is elvárás. Zöld, zöld, zöld…, minden zöld! A megvalósítások tára 



  2. images

Az újrahasznosítás a gyűjtőneve mindazon tevékenységeknek, amelyek célja, hogy
az ember által készített, tartós, nem természetes, főleg hulladékká váló anyagokat
nyersanyaggá alakítsa át és
olyan másodlagos, újra hasznosítható anyagokat állítson elő, amelyek segítik a
természetes anyagok felhasználásának csökkentését.
A tevékenységre használt angol szó, a recycling, jobban kifejezi,
hogy anyagok környezettudatos körforgásáról van szó, a nyersanyag – késztermék – hulladék – nyersanyag stb.
folyamatban. Ezen tevékenységen belül megkülönböztetjük az értéknövelő (upcycling)
és az értékcsökkentő (downcycling)
fogalmát, melyek az újrahasznosított anyagnak az eredetihez képesti minőségét fejezik ki.
A megújuló energiaforrások a
napenergia közvetlen termikus és
fotoelektromos hasznosítása, a biomassza, szélenergia, vízenergia, a tenger hullámzásából
kinyerhető energia, a geotermikus energia, valamint a Holddal összefüggésben az árapály energia.
A geotermikus energia a Nappal való kapcsolat, a földfelszín Napból és a magmából származó
energiaáram jelentős különbsége alapján sorolható a megújuló energiaforrások közé.[2]
A megújuló energiaforrások közül sok káros anyag kibocsátása nélkül is felhasználható,
azonban a megújuló energia nem jelenti önmagában az emissziómentes, környezetbarát működést.
Így például a fatüzelés megújulónak számít, hiszen a fa biológiai úton emberi idő alatt pótolható,
ezzel szemben a teljesen emissziómentesen, azonban uránnal működő atomerőmű nem tartozik a
megújuló energiát felhasználó erőművek közé.
A megújuló energia előnye, hogy nem fenyeget a készletek kimerülésének veszélye,
többségük a környezetre és az élőlényekre ártalmas gázokat és melléktermékeket nem bocsát ki,
azonban felhasználásukat a helyi adottságok meghatározzák, nem használhatóak fel bárhol, és nem
akármekkora mennyiségben
Alternatív energia a természeti jelenségek kölcsönhatásából
kinyerhető tiszta energia, úgy mint: napenergia, vízenergia, szélenergia,
geotermikus energia. A megújuló energiaforrásnak nevezzük azon természeti jelenségeket,
melyekből az energia úgy nyerhető ki, hogy jelentősebb emberi
beavatkozás nélkül legfeljebb néhány éven belül az újratermelődik.
Az újrahasznosítás célja a Föld erőforrásainak kímélése, például, hogy kevesebb fát kelljen
kivágni papírgyártás céljára, vagy kevesebb vasércet kibányászni acélgyártásra (pl. autógyártáshoz).
Emellett fontos cél, hogy a természetbe kerülő hulladék mennyisége is csökkenjen.[1]
Az EU-ban körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv készült. A gyártási folyamatokban a
környezetbarát és gazdaságos, valóban fenntartható modellre kívánunk átállni.
Ebben pedig mindenkinek szerepe van a termékeket tervezőktől az értékesítőkön át
egészen a fogyasztókig. A lineáris gazdasági modelltől átkíván jutni a körforgásos gazdaságra.

cimke felhö

Make your data work for you - Újrahasznositás

We have been awarded by Google DNI (Digital News Innovation Fund), a European programme part of the Google News Initiative, an effort to help journalism thrive in the digital age.

újrahasznosítás,hulladék mennyiség,föld erőforrásai,downcycling,upcycling,környezettudatos anyagok,

újra hasznosítható,gyártási folyamat,körforgásos gazdaság,cselekvési terv,környezetbarát és gazdaságos,

Alternatív energia,kölcsönhatás,hő viz villamosenergia,emberi beavatkozás,megújul,geotermikus energia,

újratermelődik,napenergia, vízenergia, szélenergia,alternatív energiaforrások,biomassza,

fenntartható fejlődés,

Címkék:ujrahasznosit,szelektiv , , , , , , , , ,

Hulladékgazdálkodás

 

2020. február 2., vasárnap

 

A hulladékgazdálkodás során egy általános hierarchiát érdemes követni, mely első körben a hulladék megelőzésére összpontosít, amit az újrahasználat, az újrahasznosítás, a hasznosítás végül pedig az ártalmatlanítás követ. Fontos kérdésnek számít az is, hogy a hulladék elégetése és az ezzel nyert energia a hulladék hasznosításának számít-e? E kérdés azért fontos, mert így sok esetben olyan anyagok is égetés áldozatává válhatnak, melyek egyébként még nyersanyagként hasznosíthatóak lennének.[1] A hulladékgazdálkodási célok elérése érdekében a következő alapelveket kell érvényesíteni:

  • a megelőzés ezen belül az integrált szennyezés megelőzés elve alapján legkisebb mértékűre kell szorítani a képződő hulladék mennyiségét és veszélyességét (veszélyes hulladékok), a környezetterhelés csökkentése érdekében, ez azt is jelenti, hogy úgy kell megoldani ezen problémát, hogy ne okozzon további környezeti kárt.
  • az elővigyázatosság elve alapján a veszélyes, illetőleg a kockázat valós mértékének ismerete hiányában úgy kell eljárni, mintha azok a lehető legnagyobbak lennének, vagyis a lehető legkedvezőtlenebb esetet kell figyelembe venni.
  • a gyártói felelősség elve alapján a termék előállítója felelős a termék és a technológia jellemzőinek a hulladékgazdálkodás követelményei szempontjából kedvező megválasztásért, beleértve a felhasznált alapanyagok megválasztását, a termék külső behatásokkal szembeni ellenálló képességét, a termék élettartamát és újrafelhasználhatóságát. A termék előállításából és felhasználásából származó, illetve a termékből keletkező hulladék hasznosításának és ártalmatlanításának megtervezését, valamint a kezelés költségeihez történő hozzájárulást is. Erre vonatkozó szabványok is születtek: életciklusköltség-számítás (Life Cycle Cost, EN ISO 14040-14044) valamint életciklus elemzés (LCA). Többféle szoftver és akkreditált intézmény is létezik erre hazánkban.
  • a megosztott felelősség elve, a gyártói felelősség alapján fennálló kötelezettségek teljesítésében a termék és az abból származó hulladék teljes életciklusában érintett szereplőknek együtt kell működniük.
  • az elvárható felelős gondosság elve alapján a hulladék mindenkori birtokosa köteles a lehetőségeinek megfelelően mindent megtenni annak érdekében, hogy a hulladék környezetet terhelő hatása a legkisebb mértékű legyen, vagyis ne okozzon kárt a gyűjtés , hasznosítás, ártalmatlanítás során.
  • az elérhető legjobb eljárás elve alapján törekedni kell az adott műszaki és gazdasági körülmények között megvalósítható leghatékonyabb megoldásra, azaz a lehető legkisebb környezet-igénybevételével járó anyag és energiatakarékos technológiák alkalmazására.
  • a szennyező fizet elv alapján a hulladék termelője birtokosa vagy hulladékká vált termék gyártója köteles, a tevékenysége során okozott károk, szennyezés elkerüléséért teendő intézkedések teljes költségét viselni.
  • a közelség elve alapján a hulladék hasznosítására, ártalmatlanítására a legközelebbi, arra alkalmas létesítményben kerülhet sor.
  • a regionalitás elve alapján a hulladékkezelő létesítmények kialakításánál a fejlesztési, gazdaságossági és környezetbiztonsági szempontoknak, valamint a kezelési igényeknek megfelelő területi gyűjtőkörű létesítmények hálózatának létrehozására kell törekedni.
  • az önellátás elve alapján a képződő hulladékok teljes körű ártalmatlanítására kell törekedni, ennek megfelelő ártalmatlanító hálózatot célszerű kialakítani és üzemeltetni.
  • a fokozatosság elve alapján a hulladékgazdálkodási célokat ütemezett tervezéssel, egymásra épülő lépésekben, az érintettek lehetőségeinek és teherviselő képességének figyelembevételével kell elérni.
  • a példamutatás elve alapján az állami és helyi önkormányzati szervek a munkájukban érvényesítik a törvény céljait és elveit.
  • a költséghatékonyság elve alapján a hulladékkezelés szabályainak kialakítása, a hulladékgazdálkodás szervezése során érvényesíteni kell, hogy a gazdálkodók, fogyasztók által viselendő költségek a lehető legnagyobb környezeti eredménnyel járjanak.

A hulladékgazdálkodás elemei[szerkesztés]

A hulladékgazdálkodás gyakorlati megvalósítása során a következő lehetőségek vannak:

  • a hulladékok keletkezésének megelőzése, a keletkezett hulladékok veszélyességének csökkentése,
  • a hulladékok fajtánkénti gyűjtése és hasznosítása,
  • a nem hasznosítható hulladékok megfelelő módon történő ártalmatlanítása.

A hulladék keletkezésének megelőzése, a hulladék mennyiségének csökkentési lehetőségei az Európai Unió útmutatása alapján

Megelőzés

  • tiszta technológiák
  • tiszta termelés
  • csomagolóanyagok visszaszorítása

Hasznosítás

  • szelektív hulladékgyűjtés

  • hasznosító technológiák kifejlesztése

  • A hulladék hasznosításával előállított termékek piacának megteremtése

A lerakásra kerülő hulladékok csökkentése:

  • a hulladék hasznosíthatóvá tétele fizikai, kémiai, biológiai eljárásokkal
  • a lerakásra kerülő hulladék csökkentése fizikai, kémiai, biológiai eljárásokkal

Hulladékgazdálkodás szervezetei

  • Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT)

(területi hulladékgazdálkodási terv)

  • Országos Megelőzési Program (OMP)

(területi megelőzési program)

  • Országos Gyűjtési és Hasznosítási Terv (OGyHT)
  • Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Terv (OHKT)

A 322/2014 (XII. 13.) Kormányrendelet értelmében Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség keretein belül létrehozott Nemzeti Hulladékgazdálkodási Igazgatóság (NHI) végzi a hazai állami hulladékgazdálkodást.

Gyakorlati megvalósít

A hulladékgazdálkodás egyik legjelentősebb része az újrahasznosítás, ami a nyersanyagigény csökkentését, a hulladék csökkentést, és a környezetszennyezés csökkentését is eredményezi. Néhány megvalósult esetet mutat be a következő felsorolás.

Hulladéklerakó depóniagáz hasznosítása:

A Debrecenben már két depóniagáz erőmű készült, az egyik 500 kilowatt névleges teljesítményű kiserőmű évente 15 ezer tonna szén-dioxiddal egyenértékű üvegházhatású gázt semlegesít azzal, hogy átalakítja villamos energiává. A hulladéklerakó szerves anyag tartalmából biogáz, éghető anyagokat tartalmazó gáz fejlődik.

Üveghulladék hasznosítása:

A Daniella Ipari Park Kft**.** a környezetszennyező hulladéküvegből exportképes, ipari célokra és építkezési alapanyagként használható hőszigetelő üveghab-granulátumot állít elő. Az üveggyártás során készített termékek újrafelhasználása jelentős energiamegtakarítást jelent, mert a szilárd alapanyagok megolvasztása nagyon energiaigényes. A hulladék üveghabként való újrahasznosítása többféle minőségű, színű, formájú kiinduló anyagból történhet.

Műanyag újrahasznosítás:

Napjainkban a műanyag az egyik olyan szerves anyag, ami hosszú idő alatt bomlik le, és nagy mennyiségben gyártják. A műanyag cikkek mennyisége fokozatosan növekszik. Ezzel párhuzamosan a műanyag újrahasznosítás fontos volna, hogy kevesebb új alapanyagra legyen szükség, másrészt a lerakók, tengerek szennyezése, terhelése csökkenjen. Az Öcko-Pack kft pl. műanyag termékeket állít elő műanyag hulladékból: pl. könnyűbeton, vödör, lavór, kábelvédő csatorna, fekvő rendőr, vízzáró fólia, műanyag padlólapok, és egyéb.

Papír újrahasznosítás:

A papír a környezetvédelemben gyakran említett termék, mert előállításához nagyrészt fa alapanyagot használnak. A fák megkímélésével a levegő tisztaság növekszik. Több cég gyárt újrahasznosított papír termékeket, melyet külön megjelölnek, az internetes kereskedelmi oldalakon külön menüpontban, vagy a keresővel megtalálhatók. Külön papír feldolgozó cégek gyűjtik, és az új terméket külön ikonnal (pl. fa) jelölik. A leggyakoribb termékek újrahasznosított papírból: A4 irodai papír, levélpapír, boríték, ékszerek.

cimke felhö

femhulladek szelektiv napenergia ujrahasznositas atomenergia hulladek nonprofit vizenergia zöldenergia szel n zöld m lidl a amerikai epa b dep ems envi enviromental epa ewg fenntarthatóság globális felmelegedés klímaváltozás környezet egészség környezeti fenntarthatóság környezeti hatásvizsgálat környezeti problémák környezetmérnöki környezetszennyezés környezettudomány környezetvédelem környezetvédelmi kérdések környezetvédő mi a minket szennyezés ujrahasznositás ügynökség

images
Az újrahasznosítás a gyűjtőneve mindazon tevékenységeknek, amelyek célja, hogy
az ember által készített, tartós, nem természetes, főleg hulladékká váló anyagokat
nyersanyaggá alakítsa át és
olyan másodlagos, újra hasznosítható anyagokat állítson elő, amelyek segítik a
természetes anyagok felhasználásának csökkentését.
A tevékenységre használt angol szó, a recycling, jobban kifejezi,
hogy anyagok környezettudatos körforgásáról van szó, a nyersanyag – késztermék – hulladék – nyersanyag stb.
folyamatban. Ezen tevékenységen belül megkülönböztetjük az értéknövelő (upcycling)
és az értékcsökkentő (downcycling)
fogalmát, melyek az újrahasznosított anyagnak az eredetihez képesti minőségét fejezik ki.
A megújuló energiaforrások a
napenergia közvetlen termikus és
fotoelektromos hasznosítása, a biomassza, szélenergia, vízenergia, a tenger hullámzásából
kinyerhető energia, a geotermikus energia, valamint a Holddal összefüggésben az árapály energia.
A geotermikus energia a Nappal való kapcsolat, a földfelszín Napból és a magmából származó
energiaáram jelentős különbsége alapján sorolható a megújuló energiaforrások közé.[2]
A megújuló energiaforrások közül sok káros anyag kibocsátása nélkül is felhasználható,
azonban a megújuló energia nem jelenti önmagában az emissziómentes, környezetbarát működést.
Így például a fatüzelés megújulónak számít, hiszen a fa biológiai úton emberi idő alatt pótolható,
ezzel szemben a teljesen emissziómentesen, azonban uránnal működő atomerőmű nem tartozik a
megújuló energiát felhasználó erőművek közé.
A megújuló energia előnye, hogy nem fenyeget a készletek kimerülésének veszélye,
többségük a környezetre és az élőlényekre ártalmas gázokat és melléktermékeket nem bocsát ki,
azonban felhasználásukat a helyi adottságok meghatározzák, nem használhatóak fel bárhol, és nem
akármekkora mennyiségben
Alternatív energia a természeti jelenségek kölcsönhatásából
kinyerhető tiszta energia, úgy mint: napenergia, vízenergia, szélenergia,
geotermikus energia. A megújuló energiaforrásnak nevezzük azon természeti jelenségeket,
melyekből az energia úgy nyerhető ki, hogy jelentősebb emberi
beavatkozás nélkül legfeljebb néhány éven belül az újratermelődik.
Az újrahasznosítás célja a Föld erőforrásainak kímélése, például, hogy kevesebb fát kelljen
kivágni papírgyártás céljára, vagy kevesebb vasércet kibányászni acélgyártásra (pl. autógyártáshoz).
Emellett fontos cél, hogy a természetbe kerülő hulladék mennyisége is csökkenjen.[1]
Az EU-ban körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv készült. A gyártási folyamatokban a
környezetbarát és gazdaságos, valóban fenntartható modellre kívánunk átállni.
Ebben pedig mindenkinek szerepe van a termékeket tervezőktől az értékesítőkön át
egészen a fogyasztókig. A lineáris gazdasági modelltől átkíván jutni a körforgásos gazdaságra.
cimke felhö
újrahasznosítás,hulladék mennyiség,föld erőforrásai,downcycling,upcycling,környezettudatos anyagok,
újra hasznosítható,gyártási folyamat,körforgásos gazdaság,cselekvési terv,környezetbarát és gazdaságos,
Alternatív energia,kölcsönhatás,hő viz villamosenergia,emberi beavatkozás,megújul,geotermikus energia,
újratermelődik,napenergia, vízenergia, szélenergia,alternatív energiaforrások,biomassza,
fenntartható fejlődés,
Címkék:ujrahasznosit,szelektiv , , , , , , , , ,
Feliratkozás: Bejegyzések (Atom)