Újrahasznosítható vagy újrahasznosított?
nonprofit,szelektiv,atomenergia,napenergia,zöldenergia,ujrahasznositas,hulladek,szel,vizenergia,m,femhulladek,
nonprofit,szelektiv,atomenergia,napenergia,zöldenergia,ujrahasznositas,hulladek,szel,vizenergia,m,femhulladek,
újrahasznosítás hulladek kezeles
Újrahasznosítható vagy újrahasznosított?
Újrahasznosítás – Wikipédia
újrahasznosítás - Színes Ötletek Blog
Újrahasznosítás - kornyezetbarat.hulladekboltermek.hu
újrahasznosítás - A kreatív emberek oldala
Az újrahasznosítás fontossága - KamaszPanasz
44 műanyag újrahasznosítás ötlet (ezután nem fogod eldobni …
Újrahasznosítás kreatívan: ötletek pet palackból és …
Műanyaghulladékok újrahasznosítása – Wikipédia
ÚJRAHASZNOSÍTÁS / ELŐTTE-UTÁNA / Praktika magazin
Nincsenek megjegyzések:
1 Amit mi hétköznapi értelemben újrahasznosításnak hívunk (angol megfelelője: recycling), az az anyagában történő hasznosítás, azaz újrafeldolgozás. Az újrafeldolgozásnak van egy nagyon fontos feltétele, ez pedig a szelektív gyűjtés. Ahhoz, hogy hulladékot újra lehessen hasznosítani anyagában, ahhoz anyag szerint külön kell válogatni. Ugyanis csak papírból lesz ismét papír, ha más is keveredik bele, az lényegesen rontja a hatásfokot, akár meg is akadályozhatja. És természetesen ugyanez igaz a többi frakcióra is. Érdemes kiemelni a műanyagok esetét.
Kevesekben tudatosul, hogy műanyag és műanyag között is nagy különbség van, és nagyon sok típus van belőlük. A csomagolóanyagok között tipikusan 7-et különböztetnek meg, amelyet jó esetben megfelelően jelölnek is az ún. PIC kóddal.
Maga a kód is félrevezető, erre később visszatérünk. A műanyagok jelölése és fajtája sorban:
1 – PET – polietilén-tereftalát
2 – HDPE/PE-HD – nagy sűrűségű polietilén
3 – PVC – polivinil-klorid
4 – LDPE/PE-LD – kis sűrűségű polietilén
5 – PP – polipropilén
6 – PS – polisztirol
7 – OTHER (magyarul: egyéb) – minden más pl. poliuretán, poliamid, de nem tudni pontosan
Azonban más termékek esetében gondban lehetnek a vásárlók. A különböző jelzések között amúgy is nehéz kiigazodni, de ha nincs is feltűntetve, akkor esélyünk sincs kitalálni, milyen anyagból készült (bár az újrahasznosított műanyagnak is van egy jellegzetes kinézete).
Erre a problémára valószínűleg a gyártók is felfigyeltek, és a kommunikációkban egyre gyakrabban jelennek meg az újrahasznosításhoz kapcsolódó kifejezések. Sajnos nem minden esetben megfelelően…
- Újrahasznosítható samponos flakont jelentett be a P&G
“a Head & Shoulders számára megalkotja a világ első számú újrahasznosítható samponos flakonját, amely 25 százalékban vízparti műanyaghulladékot tartalmaz.”
Először is, nagy öröm, hogy felismerik az újrahasznosított alapanyagok felhasználásának fontosságát, és hogy ezt ráadásul egy problémás forrásból nyerik. Azonban mellette azt írják, hogy ez a világ első olyan flakonja, ami újrahasznosítható. Ami persze nem igaz, hiszen a legtöbb samponos, tusfürdős flakon már eddig is újrahasznosítható volt. Ha megnézzük ezeket a flakonokat, jobbára HDPE vagy PP műanyagból készülnek, amit tudunk, hogy újrahasznosítható. Tehát amíg a cikk és a hír nagyon hangzatos, és tartalmaz is környezetvédelmi szempontból előremutató fejlesztéseket, sajnos félrevezető.
- TESCO Recy-PET
A cikkből kiderül, hogy a legújabb fejlesztés célja, hogy a begyűjtött PET palackok ne Kínában végezzék polár pulóverként (ez a leggyakoribb), hanem itthon hasznosuljon és újra palackok készüljenek belőlük. Ez egy nagyon fontos kezdeményezés, hiszen ez lenne az újrafeldolgozásnak a valós célja, ami sajnos a gyakorlatban ritkán valósul meg. Azonban ennél a kezdeményezésnél is kiszúrtunk egy hibát.
újrahasznosítás kreatívanújrahasznosítás jele újrahasznosítás angolul
Az újrahasznosítás a gyűjtőneve mindazon tevékenységeknek, amelyek célja, hogy
az ember által készített, tartós, nem természetes, főleg hulladékká váló anyagokat
nyersanyaggá alakítsa át és
olyan másodlagos, újra hasznosítható anyagokat állítson elő, amelyek segítik a
természetes anyagok felhasználásának csökkentését.
A tevékenységre használt angol szó, a recycling, jobban kifejezi,
hogy anyagok környezettudatos körforgásáról van szó, a nyersanyag – késztermék – hulladék – nyersanyag stb.
folyamatban. Ezen tevékenységen belül megkülönböztetjük az értéknövelő (upcycling)
és az értékcsökkentő (downcycling)
fogalmát, melyek az újrahasznosított anyagnak az eredetihez képesti minőségét fejezik ki.
A megújuló energiaforrások a
napenergia közvetlen termikus és
fotoelektromos hasznosítása, a biomassza, szélenergia, vízenergia, a tenger hullámzásából
kinyerhető energia, a geotermikus energia, valamint a Holddal összefüggésben az árapály energia.
A geotermikus energia a Nappal való kapcsolat, a földfelszín Napból és a magmából származó
energiaáram jelentős különbsége alapján sorolható a megújuló energiaforrások közé.[2]
A megújuló energiaforrások közül sok káros anyag kibocsátása nélkül is felhasználható,
azonban a megújuló energia nem jelenti önmagában az emissziómentes, környezetbarát működést.
Így például a fatüzelés megújulónak számít, hiszen a fa biológiai úton emberi idő alatt pótolható,
ezzel szemben a teljesen emissziómentesen, azonban uránnal működő atomerőmű nem tartozik a
megújuló energiát felhasználó erőművek közé.
A megújuló energia előnye, hogy nem fenyeget a készletek kimerülésének veszélye,
többségük a környezetre és az élőlényekre ártalmas gázokat és melléktermékeket nem bocsát ki,
azonban felhasználásukat a helyi adottságok meghatározzák, nem használhatóak fel bárhol, és nem
akármekkora mennyiségben
Alternatív energia a természeti jelenségek kölcsönhatásából
kinyerhető tiszta energia, úgy mint: napenergia, vízenergia, szélenergia,
geotermikus energia. A megújuló energiaforrásnak nevezzük azon természeti jelenségeket,
melyekből az energia úgy nyerhető ki, hogy jelentősebb emberi
beavatkozás nélkül legfeljebb néhány éven belül az újratermelődik.
Az újrahasznosítás célja a Föld erőforrásainak kímélése, például, hogy kevesebb fát kelljen
kivágni papírgyártás céljára, vagy kevesebb vasércet kibányászni acélgyártásra (pl. autógyártáshoz).
Emellett fontos cél, hogy a természetbe kerülő hulladék mennyisége is csökkenjen.[1]
Az EU-ban körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv készült. A gyártási folyamatokban a
környezetbarát és gazdaságos, valóban fenntartható modellre kívánunk átállni.
Ebben pedig mindenkinek szerepe van a termékeket tervezőktől az értékesítőkön át
egészen a fogyasztókig. A lineáris gazdasági modelltől átkíván jutni a körforgásos gazdaságra.
cimke felhö
újrahasznosítás,hulladék mennyiség,föld erőforrásai,downcycling,upcycling,környezettudatos anyagok,
újra hasznosítható,gyártási folyamat,körforgásos gazdaság,cselekvési terv,környezetbarát és gazdaságos,
Alternatív energia,kölcsönhatás,hő viz villamosenergia,emberi beavatkozás,megújul,geotermikus energia,
újratermelődik,napenergia, vízenergia, szélenergia,alternatív energiaforrások,biomassza,
fenntartható fejlődés,