2019. december 3., kedd

hulladek mentesseg

 

2019. december 3., kedd

 

hulladek mentesseg

nonprofit,szelektiv,atomenergia,napenergia,zöldenergia,ujrahasznositas,hulladek,szel,vizenergia,m,femhulladek,

nonprofit,szelektiv,atomenergia,napenergia,zöldenergia,ujrahasznositas,hulladek,szel,vizenergia,m,femhulladek,

A hulladékmentes tisztítás anyagai és eszközei

Természetes alternatívák felé kacsintunk – aztán kéthetente kidobjuk a mosogatószivacsot? Abszurd, úgyhogy kibővítettem a webáruház kínálatát is a tisztításhoz szükséges eszközökkel. Az új termékvonal a fanyelű, komposztálható takarítóeszközök, mosogatóeszközök és a strucctollas poroló.

Mindegyik a céljának megfelelő kialakítású: a zöldségmosó kefe erős sörtékkel ellátott, a mosogatórongy karcmentesen takarít és erősen nedvszívó. A hulladékmentes életmód végett nem kell kompromisszumokat kötnünk a hatékonyság terén.

Ráadásul esztétikus, ízléses darabok, amelyek szépen kiegészítik a konyhádat, fürdőszobádat, nem kell őket rejtegetni. Ezerszer szebbek bármelyik színes mosogatószivacsnál!

Ha pedig elkoptak, használhatatlanná válnak, akkor a kefék mehetnek a komposztra, de még a mosogatórongy is 100 százalékban biológiailag lebomlik. Tisztább lakás, tisztább lelkiismeret.

Sőt, ha szeretnéd, hogy a környezeted is rákattanjon a hulladékmentes mosogatásra, akkor a webáruházban kapható egy díszdobozos kezdő szett készlet is, hogy a rokonok és a barátok is adjanak egy esélyt a hulladékmentes mosogatásra

A hulladékmentes életmód lassú lépései

A zero waste életmódra való áttérésről írtam egy hosszú cikket, amiben te is megtalálhatod azt a területet, ahol már holnap, fájdalom- és lemondásmentesen változtathatsz. Én abban hiszek, hogy amire tényleg szükségünk van, arról nem fogunk tömegesen lemondani – ezért kell rá egy zöld, zöldebb, legzöldebb megoldást találni. Nem pillanatok alatt szoktunk rá a nejlonzacskókra, az elviteles étkezésre, kávézásra sem, évtizedek kellettek hozzá. A hulladékmentes mozgalom sem 2 nap alatt fogja felforgatni az emberek életét, hanem évek alatt fogja megváltoztatni. És ebben tevékenyen részt vehet mindenki a saját szintjén.

Napjainkban még az is a zero waste és a hulladékmentes élet felé fordul, akit egyébként még nem ért el a téma. A környezettudatos életmód jelentősége egyre nagyobb és nagyobb és sokan most kezdik nulláról. Ezért tartom minden ilyen cikknél és beszélgetésnél leszögezni, hogy ez egy folyamat. Nem lesz egyik napról a másikra a háztartásod hulladékmentes! Ráadásul a zöldnek mondott megoldásokat is mindig meg kell vizsgálni, hogy a te esetedben, a gyakorlatban vajon mennyire azok

újrahasznosítás kreatívanújrahasznosítás jele újrahasznosítás angolul

újrahasznosítás németül ujrahasznositas oviban

ujrahasznositas kreativ újrahasznosítási ötletek

ujrahasznositas palyazat uj rahasznositas fogalma

ujrahasznositas otletek újrahasznosítás az óvodában

újrahasznosítás az iskolában

újrahasznosítás a kertben

újrahasznosítás a háztartásbanújrahasznosítás jele újrahasznosítás angolul

újrahasznosítás németül ujrahasznositas oviban

ujrahasznositas kreativ újrahasznosítási ötletek

ujrahasznositas palyazat ujrahasznositas fogalma

ujrahasznositas otletek újrahasznosítás az óvodában

újrahasznosítás az iskolában

újrahasznosítás a kertben

újrahasznosítás a háztartásban

újrahasznosítás az építőiparban újrahasznosítás ajándék újrahasznosítás a lakásban

újrahasznosítás adventi koszorú

a muanyag ujrahasznositasa

a papir ujrahasznositasa

mi az a ujrahasznositas újrahasznosítás állás

újrahasznosítás ábra újrahasznosítás ágy

ágyneműhuzat újrahasznosítás

átalakítás újrahasznosítás

nyomtatott áramkör újrahasznosítás

újrahasznosítás budapest újrahasznosítás bolt

újrahasznosítás barkácsolás

újrahasznosítás bútorok újrahasznosítás jele újrahasznosítás angolul

újrahasznosítás németül ujrahasznositas oviban

ujrahasznositas kreativ újrahasznosítási ötletek

ujrahasznositas palyazat ujrahasznositas fogalma

ujrahasznositas otletek újrahasznosítás az óvodában

újrahasznosítás az iskolában

újrahasznosítás a kertben

újrahasznosítás a háztartásban

újrahasznosítás az építőiparban újrahasznosítás ajándék újrahasznosítás a lakásban

újrahasznosítás adventi koszorú

a muanyag ujrahasznositasa

a papir ujrahasznositasa

mi az a ujrahasznositas újrahasznosítás állás

újrahasznosítás ábra újrahasznosítás ágy

ágyneműhuzat újrahasznosítás

átalakítás újrahasznosítás

nyomtatott áramkör újrahasznosítás

cimke felhö

images
Az újrahasznosítás a gyűjtőneve mindazon tevékenységeknek, amelyek célja, hogy
az ember által készített, tartós, nem természetes, főleg hulladékká váló anyagokat
nyersanyaggá alakítsa át és
olyan másodlagos, újra hasznosítható anyagokat állítson elő, amelyek segítik a
természetes anyagok felhasználásának csökkentését.
A tevékenységre használt angol szó, a recycling, jobban kifejezi,
hogy anyagok környezettudatos körforgásáról van szó, a nyersanyag – késztermék – hulladék – nyersanyag stb.
folyamatban. Ezen tevékenységen belül megkülönböztetjük az értéknövelő (upcycling)
és az értékcsökkentő (downcycling)
fogalmát, melyek az újrahasznosított anyagnak az eredetihez képesti minőségét fejezik ki.
A megújuló energiaforrások a
napenergia közvetlen termikus és
fotoelektromos hasznosítása, a biomassza, szélenergia, vízenergia, a tenger hullámzásából
kinyerhető energia, a geotermikus energia, valamint a Holddal összefüggésben az árapály energia.
A geotermikus energia a Nappal való kapcsolat, a földfelszín Napból és a magmából származó
energiaáram jelentős különbsége alapján sorolható a megújuló energiaforrások közé.[2]
A megújuló energiaforrások közül sok káros anyag kibocsátása nélkül is felhasználható,
azonban a megújuló energia nem jelenti önmagában az emissziómentes, környezetbarát működést.
Így például a fatüzelés megújulónak számít, hiszen a fa biológiai úton emberi idő alatt pótolható,
ezzel szemben a teljesen emissziómentesen, azonban uránnal működő atomerőmű nem tartozik a
megújuló energiát felhasználó erőművek közé.
A megújuló energia előnye, hogy nem fenyeget a készletek kimerülésének veszélye,
többségük a környezetre és az élőlényekre ártalmas gázokat és melléktermékeket nem bocsát ki,
azonban felhasználásukat a helyi adottságok meghatározzák, nem használhatóak fel bárhol, és nem
akármekkora mennyiségben
Alternatív energia a természeti jelenségek kölcsönhatásából
kinyerhető tiszta energia, úgy mint: napenergia, vízenergia, szélenergia,
geotermikus energia. A megújuló energiaforrásnak nevezzük azon természeti jelenségeket,
melyekből az energia úgy nyerhető ki, hogy jelentősebb emberi
beavatkozás nélkül legfeljebb néhány éven belül az újratermelődik.
Az újrahasznosítás célja a Föld erőforrásainak kímélése, például, hogy kevesebb fát kelljen
kivágni papírgyártás céljára, vagy kevesebb vasércet kibányászni acélgyártásra (pl. autógyártáshoz).
Emellett fontos cél, hogy a természetbe kerülő hulladék mennyisége is csökkenjen.[1]
Az EU-ban körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv készült. A gyártási folyamatokban a
környezetbarát és gazdaságos, valóban fenntartható modellre kívánunk átállni.
Ebben pedig mindenkinek szerepe van a termékeket tervezőktől az értékesítőkön át
egészen a fogyasztókig. A lineáris gazdasági modelltől átkíván jutni a körforgásos gazdaságra.
cimke felhö
újrahasznosítás,hulladék mennyiség,föld erőforrásai,downcycling,upcycling,környezettudatos anyagok,
újra hasznosítható,gyártási folyamat,körforgásos gazdaság,cselekvési terv,környezetbarát és gazdaságos,
Alternatív energia,kölcsönhatás,hő viz villamosenergia,emberi beavatkozás,megújul,geotermikus energia,
újratermelődik,napenergia, vízenergia, szélenergia,alternatív energiaforrások,biomassza,
fenntartható fejlődés,
Make your data work for you - Újrahasznositás
</!doctype> </!doctype> Rank Math - Best Free WordPress SEO Tools in 2022
</!doctype> # robots.txt generated by smallseotools.com User-agent: * Disallow: Disallow: /cgi-bin/ Sitemap: https://1ujrahasznosit.blogspot.com/
We have been awarded by Google DNI (Digital News Innovation Fund), a European programme part of the Google News Initiative, an effort to help journalism thrive in the digital age.

2019. november 1., péntek

Nem igazán működik

 

2019. november 1., péntek

nonprofit,szelektiv,atomenergia,napenergia,zöldenergia,ujrahasznositas,hulladek,szel,vizenergia,m,femhulladek,

nonprofit,szelektiv,atomenergia,napenergia,zöldenergia,ujrahasznositas,hulladek,szel,vizenergia,m,femhulladek, Nem igazán működik a hulladékok újrahasznosítása, de nem is az volna a megoldás a világ szemétproblémájára

Kína 2018 januárja óta nem veszi át az amerikaiak szelektált szemetét. Azért nem, mert állításuk szerint túl sok újrahasznosíthatatlan szemét volt az amerikai szállítmányokban. Thaiföld és India ugyan ezután egy ideig több hulladékot vett át, de mostanában már ott is szigorítottak a szabályokon.

Ennek eredménye máris jelentkezik az Egyesült Államokban, ahol oly mértékben emelkedett emiatt a szelektív hulladék feldolgozásának és elszállításának az ára, hogy az amerikai önkormányzatok százai hagytak fel az elmúlt évben a szelektív hulladék újrahasznosításával. A felhalmozott, elvben újrahasznosítható hulladékot így újra csak elássák, vagy elégetik.

Mint például Philadelphiában, amely amúgy egy évtized alatt az egyik legalacsonyabb újrahasznosítási rátájú városból az egyik leginkább újrahasznosító város lett. Philadelphiának évekig komoly bevételei származtak a Kínába irányuló szemétexportból, de tavaly Kína kiesésével oly mértékben növekedtek az újrahasznosítás árai, hogy a városnak lépnie kellett.

Ott nem hagytak fel teljes egészében a szelektálással. A város felmérte, hogy melyek azok a körzetek, ahol a legtöbb újrahasznosíthatatlan hulladék keveredik a szelektált szemétbe. Ezeket kivették a rendszerből, innen nem az újrahasznosítóba, hanem a szemétégetőbe küldik a hulladékot, hogy legalább energiát nyerjenek belőle, amit az áramszolgáltatónak értékesíthetnek. Ez persze máris komoly környezetvédelmi aggályokat kelt a környék lakóiban, akik okkal tartanak a levegőszennyezéstől, amit a szemétégetés okoz.

“Az újrahasznosítás már rég óta nem működik, de ez sokaknak nem tűnt fel addig, amíg Kína volt a szeméttelepünk” - mondta a New York Timesnak Mitch Hedlund, a Recycle Across America nonprofit ügyvezetője. Arra utalhat, hogy az újrahasznosításra a hulladékkezelő cégek mindig is afféle szükséges veszteségként tekintettek, olyan szolgáltatásként, amely ugyan csak viszi a pénzt, de szükséges ahhoz, hogy elnyerhessék a jól tejelő megbízásokat. A fő bevételük ugyanis még mindig a szemétlerakók és -égetők üzemeltetése. Piaca ugyanis igazából csak az üdítők fémdobozainak és a papundeklidobozoknak volt, az egyéb papír- és műanyaghulladékra addig se volt kereslet, a hulladékgazdálkodó cégek már ahhoz támogatást kértek, hogy egyáltalán ezek újrahasznosításának költségeit fedezni tudják.

Már ha hihetünk a hulladékgazdálkodóknak. Állításaik ellenőrzésére az önkormányzatoknak nincs módjuk, még ha netán kételkednének is benne, hogy valóban annyira szennyezett a szelektált hulladék, mint a cégek állítják. Akadnak ilyen önkormányzatok, például a floridai Sunrise-é, de ahogy polgármesterük, Mike Ryan mondta, az önkormányzat “nem engedheti meg magának, hogy állandóan ellenőrök figyeljék a munkájukat”. Így végül ők is úgy döntöttek, hogy inkább elégetik a szelektált hulladékot.

A környezetvédők szerint a jelenség igazából csak rávilágított a rendszer fenntarthatatlanságára. “Minél hamarabb belátjuk, hogy az újrahasznosítás járhatatlanságát, annál hamarabb tudunk valós lépéseket tenni a műanyagszennyezés kezelésére” - mondja Jan Dell, a Last Beach Cleanup nevű civil szervezetet vezető mérnök. A megoldás ugyanis az lenne, ha már a forrásánál igyekeznék mérsékelni a szennyezést:vagyis nem újrahasznosítani próbálnánk a műanyagszemetet, hanem eleve nem termelnénk.Az utóbbi években ez a vélemény egyre erősödik, a világban már sok országban vetnek ki adót a műanyagzacskókra, tiltják be vagy fontolgatják a szívószálak, egyszer használatos műanyagpoharak, étkészletek betiltását.

Máshol még kitartanak. Memphisben ugyan a szelektív hulladék szennyezettsége miatt kénytelenek voltak felfüggeszteni az újrahasznosítást, a szelektív hulladékgyűjtőket mégsem szerelik le a város repterén. A reptér szóvivője szerint azért, hogy legalább megőrizzék a szelektálás kultúráját. “Azt szeretnénk, hogy ha újra lesz újrahasznosítás, zökkenőmentes legyen rá az átállás” - mondta Glen Thomas, a reptér szóvivője. (Via The New York Times)

cimke felhö

images
Az újrahasznosítás a gyűjtőneve mindazon tevékenységeknek, amelyek célja, hogy
az ember által készített, tartós, nem természetes, főleg hulladékká váló anyagokat
nyersanyaggá alakítsa át és
olyan másodlagos, újra hasznosítható anyagokat állítson elő, amelyek segítik a
természetes anyagok felhasználásának csökkentését.
A tevékenységre használt angol szó, a recycling, jobban kifejezi,
hogy anyagok környezettudatos körforgásáról van szó, a nyersanyag – késztermék – hulladék – nyersanyag stb.
folyamatban. Ezen tevékenységen belül megkülönböztetjük az értéknövelő (upcycling)
és az értékcsökkentő (downcycling)
fogalmát, melyek az újrahasznosított anyagnak az eredetihez képesti minőségét fejezik ki.
A megújuló energiaforrások a
napenergia közvetlen termikus és
fotoelektromos hasznosítása, a biomassza, szélenergia, vízenergia, a tenger hullámzásából
kinyerhető energia, a geotermikus energia, valamint a Holddal összefüggésben az árapály energia.
A geotermikus energia a Nappal való kapcsolat, a földfelszín Napból és a magmából származó
energiaáram jelentős különbsége alapján sorolható a megújuló energiaforrások közé.[2]
A megújuló energiaforrások közül sok káros anyag kibocsátása nélkül is felhasználható,
azonban a megújuló energia nem jelenti önmagában az emissziómentes, környezetbarát működést.
Így például a fatüzelés megújulónak számít, hiszen a fa biológiai úton emberi idő alatt pótolható,
ezzel szemben a teljesen emissziómentesen, azonban uránnal működő atomerőmű nem tartozik a
megújuló energiát felhasználó erőművek közé.
A megújuló energia előnye, hogy nem fenyeget a készletek kimerülésének veszélye,
többségük a környezetre és az élőlényekre ártalmas gázokat és melléktermékeket nem bocsát ki,
azonban felhasználásukat a helyi adottságok meghatározzák, nem használhatóak fel bárhol, és nem
akármekkora mennyiségben
Alternatív energia a természeti jelenségek kölcsönhatásából
kinyerhető tiszta energia, úgy mint: napenergia, vízenergia, szélenergia,
geotermikus energia. A megújuló energiaforrásnak nevezzük azon természeti jelenségeket,
melyekből az energia úgy nyerhető ki, hogy jelentősebb emberi
beavatkozás nélkül legfeljebb néhány éven belül az újratermelődik.
Az újrahasznosítás célja a Föld erőforrásainak kímélése, például, hogy kevesebb fát kelljen
kivágni papírgyártás céljára, vagy kevesebb vasércet kibányászni acélgyártásra (pl. autógyártáshoz).
Emellett fontos cél, hogy a természetbe kerülő hulladék mennyisége is csökkenjen.[1]
Az EU-ban körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv készült. A gyártási folyamatokban a
környezetbarát és gazdaságos, valóban fenntartható modellre kívánunk átállni.
Ebben pedig mindenkinek szerepe van a termékeket tervezőktől az értékesítőkön át
egészen a fogyasztókig. A lineáris gazdasági modelltől átkíván jutni a körforgásos gazdaságra.
cimke felhö
újrahasznosítás,hulladék mennyiség,föld erőforrásai,downcycling,upcycling,környezettudatos anyagok,
újra hasznosítható,gyártási folyamat,körforgásos gazdaság,cselekvési terv,környezetbarát és gazdaságos,
Alternatív energia,kölcsönhatás,hő viz villamosenergia,emberi beavatkozás,megújul,geotermikus energia,
újratermelődik,napenergia, vízenergia, szélenergia,alternatív energiaforrások,biomassza,
fenntartható fejlődés,
Make your data work for you - Újrahasznositás
</!doctype> </!doctype> Rank Math - Best Free WordPress SEO Tools in 2022
</!doctype> # robots.txt generated by smallseotools.com User-agent: * Disallow: Disallow: /cgi-bin/ Sitemap: https://1ujrahasznosit.blogspot.com/
We have been awarded by Google DNI (Digital News Innovation Fund), a European programme part of the Google News Initiative, an effort to help journalism thrive in the digital age.

2019. október 2., szerda

A rossz és a jó műanyagok

 

2019. október 2., szerda

A boltban vásárolt élelmiszerek jelentős részét műanyag csomagolásban visszük haza, a joghurt, a margarin, a különböző krémsajtok és vajkrémek műanyag dobozokban, a félkész élelmiszerek műanyag tálcán, az üdítők és az ásványvíz műanyag palackban kerülnek a kosarunkba.

Kerülendő műanyagok

Míg a műanyag csomagolóanyagok az élelmiszer biztonságos tárolását szolgálják, néhány típusnál előfordulhat, hogy az étellel vagy itallal érintkezve kémiai anyagok oldódnak ki belőle.

A világ második leggyakrabban használt műanyaga a PVC, és bizonyos esetekben élelmiszerek csomagolásaként is felhasználják, annak ellenére, hogy előállításakor és elégetésekor dioxin szabadulhat fel, ami rákkeltő hatású és hormonzavart okozhat. Élelmiszerekkel érintkezve ftalátok és adipátok válnak ki belőle, ami forró és zsíros ételek esetén fokozottan érvényes.

Ezeket a puhító hatású anyagokat gyártáskor adják a PVC-hez, hogy az kedvezőbb tulajdonságokkal rendelkezzen. Egereken végzett kísérletek kimutatták, hogy a ftalátok és adipátok születési rendellenességet okozhatnak, roncsolják a májat, a vesét, a tüdőt és gátolják a szaporodást. Emiatt 1999-ben az Európai Unióban a ftalátok hat fajtájának használatát betiltották a gyerekjátékok gyártásánál, és 2005-ben szóba került a többi ftalát tartalmú fogyasztási cikkek bevizsgálásának szükségessége, közöttük az élelmiszeriparban használatos csomagolóanyagoké is.

A PVC mellett a polisztirol csomagolások is kockázatot jelenthetnek egészségünkre. Ez a műanyag jellemzően poharak, eldobható ételhordó edények és műanyag evőeszközök anyagában található meg. A polisztirolt tanácsos elkerülni, mert a vele érintkező élelmiszerekbe sztirol kerül. Ezt az anyagot a WHO nemzetközi rákkutató intézete lehetséges rákkeltő anyagként tartja számon, ami a hormonháztartásba is beleszólhat, és a termékenységet is befolyásolhatja.

A polikarbonát anyagú (PC, a háromszög szimbólumban 7-es jelölés) termékekből BPA oldódhat ki. A rizikót növeli a magas hőmérséklet, az erősen savas vagy lúgos közeg, a hosszú ideig tartó tárolás és az erős igénybevétel (mosogatás, súrolás). Tudományos kutatások alapján a biszfenol-A-nak való kitettség felelőssé tehető rákos megbetegedésekért (prosztata- és mellrák), cukorbetegség kialakulásáért, pajzsmirigy-zavarokért, szívbetegségekért, asztmáért, továbbá hormonális zavarokért (mint például a korai serdülés), elhízásért, meddőségért.

A számozási rendszert 1988-ban rögzítették az USA-ban, célja a palackok anyagok szerinti begyűjtésének és újrahasznosításának megkönnyítése. Elvileg a műanyag szinte minden fajtája újrahasznosítható, de a válogatással, gyűjtéssel, tisztítással, újrafeldolgozással járó költségek és nehézségek miatt jelenleg csak a PET/PETE, HDPE és a PVC újrahasznosítása kifizetődő.

Biztonságos műanyagok

A 2-es, 4-es és **5-**ös számmal jelölt csomagolások, azaz a polietilén és polipropilén alapanyagokról a kutatások döntő többsége azt mutatta ki, hogy ezeket használva nem jutnak rákkeltő és a hormonháztartást károsan befolyásoló anyagok az élelmiszerekbe.

Mivel még az újratölthető műanyag palackokat is mindössze 6-10 alkalommal lehet újratölteni, míg az üvegnél ez a szám majdnem tízszer nagyobb, a PET palack helyett a visszaváltható üveg volna az ideális választás.

Ételek tárolására pedig nem a műanyag, hanem az üveg és kerámiaedények a legalkalmasabbak, mert ezekből biztosan nem jutnak káros anyagok a szervezetbe, és többször felhasználhatóak.

Az ételek műanyag edényben való melegítésénél is körültekintőnek kell lennünk, mert ha az edényen szereplő jelölés szerint a műanyag mikrohullámú sütőben is használható, az csak annyit jelent, hogy sem elolvadni, sem szétesni nem fog. Arra viszont semmi garancia nincs, hogy a melegítés során nem jutnak ismeretlen vegyi anyagok az ételünkbe, ezért jobban tesszük, ha a műanyag edény helyett a mikróban üveg- vagy kerámiaedényt használunk.

A ránézésre egyforma csomagolások között a dobozok és palackok alján található számok, vagy rövidítések alapján tehetünk különbséget, amelyeket 2003 óta hazánkban is kötelező feltüntetni. A számokat a műanyag doboz újrahasznosíthatóságát vagy újrahasználhatóságát jelző háromszögben kell keresnünk, és alatta vagy néha a számok helyén olvasható a műanyag nevének rövidítése

Mi lesz a műanyagok sorsa?

Az összegyűjtött palackokból feldolgozás után általában ugyanolyan típusú termék készül, így a PET palackok a speciális regranulátumgyártó berendezésekből kikerülve újra az élelmiszeriparban felhasználható csomagolóanyagokká válhatnak. A polietilén alapanyagú rekeszekből, ládákból is ugyanaz a termék születik újrahasznosítás után. Az ásványvizes és üdítőitalos PET palackokból azonban a textilipar számára használható alapanyag is nyerhető. A polipropilénből újrafeldolgozás után autóalkatrészek és egyéb ipari alapanyagok, a polisztirolból irodai kellékek, asztali alátétek, játékok, videókazetták készülhetnek. A nem elkülönítve gyűjtött műanyag hulladék szintén újrahasznosítható, csak a végeredmény nem lesz különösebben esztétikus, mert a regranulátum zöldesszürke színe határozza meg.

Hulladékból termék adatai szerint Magyarországon évente 1,3 - 1,4 milliárd PET-palack kerül forgalomba, uralva ezzel a kidobott hulladékok arányának nagy részét. Ez körül-belül 45 ezer tonna palackot jelent évente. A NAV (Nemzeti Adó-és Vámhivatal) adatai szerint 2009-ben a csomagolóanyagok kibocsátása 792 554 tonna volt, ebből a papír és karton 32%-ot, a műanyag 24%-ot, a fa 20%-ot és az üveg 14%-ot tett ki. Ideje lenne komolyan elgondolkodnunk azon, hogy hova is kerül valójában ez a temérdek mennyiségű palack, és azon mit okoz a környezetünkben. Ha helyesen állunk a kérdéshez sok jót tehetünk a jövőnkért.

cimke felhö

Újra indítottam, újra hasznosítás, újra szól a hatlovetu, szelektív hulladék gyűjtés,

alumínium átvétel, szelharfa, napkitores hatása, atomenergia hasznosítás,

Csernobil katasztrófa, őko falu, kínai napelem park, napelemes autó,

Alternatív ház, alternatív energia, zöld környezetben, zöld energia, hulladék szállítása,

hulladék hasznosítás, vizenergia, szélenergia, napkelte,

napkollektor, szélturbina,tiszta energiát, őko falu, kínai természetes energiával,

images
Az újrahasznosítás a gyűjtőneve mindazon tevékenységeknek, amelyek célja, hogy
az ember által készített, tartós, nem természetes, főleg hulladékká váló anyagokat
nyersanyaggá alakítsa át és
olyan másodlagos, újra hasznosítható anyagokat állítson elő, amelyek segítik a
természetes anyagok felhasználásának csökkentését.
A tevékenységre használt angol szó, a recycling, jobban kifejezi,
hogy anyagok környezettudatos körforgásáról van szó, a nyersanyag – késztermék – hulladék – nyersanyag stb.
folyamatban. Ezen tevékenységen belül megkülönböztetjük az értéknövelő (upcycling)
és az értékcsökkentő (downcycling)
fogalmát, melyek az újrahasznosított anyagnak az eredetihez képesti minőségét fejezik ki.
A megújuló energiaforrások a
napenergia közvetlen termikus és
fotoelektromos hasznosítása, a biomassza, szélenergia, vízenergia, a tenger hullámzásából
kinyerhető energia, a geotermikus energia, valamint a Holddal összefüggésben az árapály energia.
A geotermikus energia a Nappal való kapcsolat, a földfelszín Napból és a magmából származó
energiaáram jelentős különbsége alapján sorolható a megújuló energiaforrások közé.[2]
A megújuló energiaforrások közül sok káros anyag kibocsátása nélkül is felhasználható,
azonban a megújuló energia nem jelenti önmagában az emissziómentes, környezetbarát működést.
Így például a fatüzelés megújulónak számít, hiszen a fa biológiai úton emberi idő alatt pótolható,
ezzel szemben a teljesen emissziómentesen, azonban uránnal működő atomerőmű nem tartozik a
megújuló energiát felhasználó erőművek közé.
A megújuló energia előnye, hogy nem fenyeget a készletek kimerülésének veszélye,
többségük a környezetre és az élőlényekre ártalmas gázokat és melléktermékeket nem bocsát ki,
azonban felhasználásukat a helyi adottságok meghatározzák, nem használhatóak fel bárhol, és nem
akármekkora mennyiségben
Alternatív energia a természeti jelenségek kölcsönhatásából
kinyerhető tiszta energia, úgy mint: napenergia, vízenergia, szélenergia,
geotermikus energia. A megújuló energiaforrásnak nevezzük azon természeti jelenségeket,
melyekből az energia úgy nyerhető ki, hogy jelentősebb emberi
beavatkozás nélkül legfeljebb néhány éven belül az újratermelődik.
Az újrahasznosítás célja a Föld erőforrásainak kímélése, például, hogy kevesebb fát kelljen
kivágni papírgyártás céljára, vagy kevesebb vasércet kibányászni acélgyártásra (pl. autógyártáshoz).
Emellett fontos cél, hogy a természetbe kerülő hulladék mennyisége is csökkenjen.[1]
Az EU-ban körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv készült. A gyártási folyamatokban a
környezetbarát és gazdaságos, valóban fenntartható modellre kívánunk átállni.
Ebben pedig mindenkinek szerepe van a termékeket tervezőktől az értékesítőkön át
egészen a fogyasztókig. A lineáris gazdasági modelltől átkíván jutni a körforgásos gazdaságra.
cimke felhö
újrahasznosítás,hulladék mennyiség,föld erőforrásai,downcycling,upcycling,környezettudatos anyagok,
újra hasznosítható,gyártási folyamat,körforgásos gazdaság,cselekvési terv,környezetbarát és gazdaságos,
Alternatív energia,kölcsönhatás,hő viz villamosenergia,emberi beavatkozás,megújul,geotermikus energia,
újratermelődik,napenergia, vízenergia, szélenergia,alternatív energiaforrások,biomassza,
fenntartható fejlődés,
Make your data work for you - Újrahasznositás
</!doctype> </!doctype> Rank Math - Best Free WordPress SEO Tools in 2022
</!doctype> # robots.txt generated by smallseotools.com User-agent: * Disallow: Disallow: /cgi-bin/ Sitemap: https://1ujrahasznosit.blogspot.com/
We have been awarded by Google DNI (Digital News Innovation Fund), a European programme part of the Google News Initiative, an effort to help journalism thrive in the digital age.