Az újrahasznosítás a gyűjtőneve mindazon tevékenységeknek, amelyek célja, hogy az ember által készített, tartós, nem természetes, főleg hulladékká váló anyagokat nyersanyaggá alakítsa át és olyan másodlagos, újra hasznosítható
anyagokat állítson elő, amelyek segítik a természetes anyagok felhasználásának csökkentését. A tevékenységre használt angol szó, a recycling, jobban kifejezi, hogy anyagok környezettudatos körforgásáról van szó, a nyersanyag
– késztermék – hulladék – nyersanyag stb. folyamatban. Ezen tevékenységen belül megkülönböztetjük az értéknövelő (upcycling) és az értékcsökkentő (downcycling) fogalmát, melyek az újrahasznosított anyagnak az eredetihez képesti
minőségét fejezik ki. A megújuló energiaforrások a napenergia közvetlen termikus és fotoelektromos hasznosítása, a biomassza, szélenergia, vízenergia, a tenger hullámzásából kinyerhető energia, a geotermikus energia,
valamint a Holddal összefüggésben az árapály energia. A geotermikus energia a Nappal való kapcsolat, a földfelszín Napból és a magmából származó energiaáram jelentős különbsége alapján sorolható a megújuló energiaforrások közé.[2] A megújuló energiaforrások közül sok káros anyag kibocsátása nélkül is felhasználható, azonban a megújuló energia nem jelenti önmagában az emissziómentes, környezetbarát működést. Így például a fatüzelés megújulónak számít,
hiszen a fa biológiai úton emberi idő alatt pótolható, ezzel szemben a teljesen emissziómentesen, azonban uránnal működő atomerőmű nem tartozik a megújuló energiát felhasználó erőművek közé. A megújuló energia előnye, hogy
nem fenyeget a készletek kimerülésének veszélye, többségük a környezetre és az élőlényekre ártalmas gázokat és melléktermékeket nem bocsát ki, azonban felhasználásukat a helyi adottságok meghatározzák, nem használhatóak fel bárhol,
és nem akármekkora mennyiségben Alternatív energia a természeti jelenségek kölcsönhatásából kinyerhető tiszta energia, úgy mint: napenergia, vízenergia, szélenergia, geotermikus energia. A megújuló energiaforrásnak
nevezzük azon természeti jelenségeket, melyekből az energia úgy nyerhető ki, hogy jelentősebb emberi beavatkozás nélkül legfeljebb néhány éven belül az újratermelődik. Az újrahasznosítás célja a Föld erőforrásainak kímélése,
például, hogy kevesebb fát kelljen kivágni papírgyártás céljára, vagy kevesebb vasércet kibányászni acélgyártásra (pl. autógyártáshoz). Emellett fontos cél, hogy a természetbe kerülő hulladék mennyisége is csökkenjen.[1] Az EU-ban körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv készült. A gyártási folyamatokban a környezetbarát és gazdaságos, valóban fenntartható modellre kívánunk átállni. Ebben pedig mindenkinek szerepe van a termékeket tervezőktől
az értékesítőkön át egészen a fogyasztókig. A lineáris gazdasági modelltől átkíván jutni a körforgásos gazdaságra.
Az emberek többsége már tudatosította, hogy a hulladékkezelésnek közel sem az a legjobb módja, ha mindent egy fekete konténerbe dobálunk, majd elvisszük a hulladéklerakóba. Az újrahasznosítás ma már egyfajta divattá vált, aminek köszönhetően sokunk otthonában megtalálhatóak a hulladék tárolására alkalmas különböző, színes tárolók. Van, aki az üveget, az újságot és a PET palackokat válogatja szét, és van, aki még a borítékok műanyag részét is eltávolítja. A statisztika azonban világosan beszél: Szlovákia lakossága még így is túl keveset szelektál. Ha a szeméttárolókban felhalmozódott hulladékot a földre szórnánk és egyesével minden szétválogatásra kerülne, csupán a szemét 4%-a kerülne végül a lerakóba. Az összes többi, tehát 96% tovább osztályozható és újrahasznosítható lenne. A hulladék másodlagos nyersanyagként való felhasználásával óvjuk a nyersanyagokat és spórolunk az elsődleges természeti erőforrásokkal, emellett mérséklődik a víz- és légszennyezés, valamint az energiafelhasználás mértéke is. Ezen kívül természetesen a hulladéklerakóban összegyűlő szemét mennyisége is jelentősen csökken. Az újrahasznosítás kedvező hatásai konkrét számokban: 100 tonna papír újrahasznosításával 1 hektárnyi 100 éves erdőt óvunk meg a kiirtástól 1 kg vashulladék újrahasznosításával 4 kg ércet spórolunk meg a nyersanyagból való termeléssel szemben az újrahasznosítással jelentős mennyiségű energiát is spórolunk: üveg esetében 25 %-ot, papír esetében 70 %-ot, fémek esetében 74 %-ot, alumínium esetében 95 %-ot, műanyag esetében pedig 97 %-ot. Szlovákia vállalta, hogy 2020-ig az újrahasznosítás mértékét 29%-ról 50%-ra emeli. Ehhez azonban az kell, hogy mindannyian részt vállaljunk az ügyben. De hogy is kezdjünk neki? Elsőként kezdjük el figyelni az ún. újrahasznosítási szimbólumokat, melyek a legtöbb terméken és a csomagolásokon szerepelnek. Az anyag jelölése történhet számjeggyel egy nyilak által rajzolt háromszögben, rövidítéssel a háromszög alatt, vagy a kettő kombinációjával: Speciális hulladéktípusok Kattints az egyes hulladéktípusokra és tudj meg többet szelektálásuk módjáról! A WC papír guriga és a konyhai törlőkendő A tojástartó (karton) A pizzás doboz A tükör Az ételhordó doboz A polisztirén (hungarocell) Az apró építkezési hulladék A kávéspohár A használt sütőolaj A használt papírzsebkendő, konyhai törlőkendő és szalvéta A pénztári bizonylat Az elemek (AA, AAA, stb.) Az akkumulátorok Az elektromos hulladék A gumiabroncs A nyomtató tonerek A kiégett villanykörték A vegyi háztartási hulladék (festékek, oldószerek, ragasztók) A gyógyszerek Az öreg mobiltelefon A fa és a bútor A textil és a cipő.
Az újrahasznosítás a gyűjtőneve mindazon tevékenységeknek, amelyek célja, hogy az ember által készített, tartós, nem természetes, főleg hulladékká váló anyagokat nyersanyaggá alakítsa át és olyan másodlagos, újra hasznosítható anyagokat állítson elő, amelyek segítik a természetes anyagok felhasználásának csökkentését. A tevékenységre használt angol szó, a recycling, jobban kifejezi, hogy anyagok környezettudatos körforgásáról van szó, a nyersanyag – késztermék – hulladék – nyersanyag stb. folyamatban. Ezen tevékenységen belül megkülönböztetjük az értéknövelő (upcycling) és az értékcsökkentő (downcycling) fogalmát, melyek az újrahasznosított anyagnak az eredetihez képesti minőségét fejezik ki. A megújuló energiaforrások a napenergia közvetlen termikus és fotoelektromos hasznosítása, a biomassza, szélenergia, vízenergia, a tenger hullámzásából kinyerhető energia, a geotermikus energia, valamint a Holddal összefüggésben az árapály energia. A geotermikus energia a Nappal való kapcsolat, a földfelszín Napból és a magmából származó energiaáram jelentős különbsége alapján sorolható a megújuló energiaforrások közé.[2] A megújuló energiaforrások közül sok káros anyag kibocsátása nélkül is felhasználható, azonban a megújuló energia nem jelenti önmagában az emissziómentes, környezetbarát működést. Így például a fatüzelés megújulónak számít, hiszen a fa biológiai úton emberi idő alatt pótolható, ezzel szemben a teljesen emissziómentesen, azonban uránnal működő atomerőmű nem tartozik a megújuló energiát felhasználó erőművek közé. A megújuló energia előnye, hogy nem fenyeget a készletek kimerülésének veszélye, többségük a környezetre és az élőlényekre ártalmas gázokat és melléktermékeket nem bocsát ki, azonban felhasználásukat a helyi adottságok meghatározzák, nem használhatóak fel bárhol, és nem akármekkora mennyiségben Alternatív energia a természeti jelenségek kölcsönhatásából kinyerhető tiszta energia, úgy mint: napenergia, vízenergia, szélenergia, geotermikus energia. A megújuló energiaforrásnak nevezzük azon természeti jelenségeket, melyekből az energia úgy nyerhető ki, hogy jelentősebb emberi beavatkozás nélkül legfeljebb néhány éven belül az újratermelődik. Az újrahasznosítás célja a Föld erőforrásainak kímélése, például, hogy kevesebb fát kelljen kivágni papírgyártás céljára, vagy kevesebb vasércet kibányászni acélgyártásra (pl. autógyártáshoz). Emellett fontos cél, hogy a természetbe kerülő hulladék mennyisége is csökkenjen.[1] Az EU-ban körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv készült. A gyártási folyamatokban a környezetbarát és gazdaságos, valóban fenntartható modellre kívánunk átállni. Ebben pedig mindenkinek szerepe van a termékeket tervezőktől az értékesítőkön át egészen a fogyasztókig. A lineáris gazdasági modelltől átkíván jutni a körforgásos gazdaságra.
Az újrahasznosítás a gyűjtőneve mindazon tevékenységeknek, amelyek célja, hogy az ember által készített, tartós, nem természetes, főleg hulladékká
váló anyagokat nyersanyaggá alakítsa át és olyan másodlagos, újra hasznosítható anyagokat állítson elő, amelyek segítik a természetes
anyagok felhasználásának csökkentését. A tevékenységre használt angol szó, a recycling, jobban kifejezi, hogy anyagok környezettudatos körforgásáról
van szó, a nyersanyag – késztermék – hulladék – nyersanyag stb. folyamatban. Ezen tevékenységen belül megkülönböztetjük az értéknövelő
(upcycling) és az értékcsökkentő (downcycling) fogalmát, melyek az újrahasznosított anyagnak az eredetihez képesti minőségét fejezik ki. A megújuló
energiaforrások a napenergia közvetlen termikus és fotoelektromos hasznosítása, a biomassza, szélenergia, vízenergia, a tenger hullámzásából kinyerhető
energia, a geotermikus energia, valamint a Holddal összefüggésben az árapály energia. A geotermikus energia a Nappal való kapcsolat, a földfelszín Napból és a magmából
származó energiaáram jelentős különbsége alapján sorolható a megújuló energiaforrások közé.[2] A megújuló energiaforrások közül
sok káros anyag kibocsátása nélkül is felhasználható, azonban a megújuló energia nem jelenti önmagában az emissziómentes, környezetbarát működést. Így például a fatüzelés megújulónak számít, hiszen a fa biológiai úton emberi idő alatt pótolható, ezzel szemben a teljesen emissziómentesen,
azonban uránnal működő atomerőmű nem tartozik a megújuló energiát felhasználó erőművek közé. A megújuló energia előnye, hogy nem fenyeget a készletek
kimerülésének veszélye, többségük a környezetre és az élőlényekre ártalmas gázokat és melléktermékeket nem bocsát ki, azonban
felhasználásukat a helyi adottságok meghatározzák, nem használhatóak fel bárhol, és nem akármekkora mennyiségben Alternatív energia a természeti
jelenségek kölcsönhatásából kinyerhető tiszta energia, úgy mint: napenergia, vízenergia, szélenergia, geotermikus energia. A megújuló energiaforrásnak
nevezzük azon természeti jelenségeket, melyekből az energia úgy nyerhető ki, hogy jelentősebb emberi beavatkozás nélkül legfeljebb néhány éven belül az újratermelődik. Az újrahasznosítás célja a Föld erőforrásainak kímélése, például, hogy kevesebb fát kelljen kivágni papírgyártás céljára,
vagy kevesebb vasércet kibányászni acélgyártásra (pl. autógyártáshoz). Emellett fontos cél, hogy a természetbe kerülő hulladék mennyisége
is csökkenjen.[1] Az EU-ban körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv készült. A gyártási folyamatokban a környezetbarát és gazdaságos,
valóban fenntartható modellre kívánunk átállni. Ebben pedig mindenkinek szerepe van a termékeket tervezőktől az értékesítőkön át egészen a fogyasztókig.
A lineáris gazdasági modelltől átkíván jutni a körforgásos gazdaságra.
Felkészülten megyek vásárolni, listát és saját szatyrot viszek magammal.
-A vásárlások kb. 70% impulzusvásárlás, azaz a reklámok hatására olyanokat is megveszünk, amikre valójában nincs szükségünk. Előzzük meg heti menü és bevásárlólista készítésével!
-Érdemes egy bevásárló táskát mindig magunknál tartani, hogy nem tervezett vásárlásoknál is kéznél legyen.
-Vászon táskát a zöldségekhez, gyümölcsökhöz és pékárukhoz is érdemes magunkkal vinnünk, így még jobban tudjuk csökkenteni a műanyag zacskók mennyiségét.
2. Szelektálok, és a hulladékokat a megfelelő gyűjtőhelyeken adom le.
-Egyre több helyen érhető el házhoz menő szelektív gyűjtés vagy gyűjtősziget. Használjuk ki!
-A hulladékot kidobás előtt öblítsük ki és tapossuk laposra, hogy kevesebb helyet foglaljon a gyűjtőedényzetben!
-Ne csak csomagolási hulladékban gondolkodjunk! Gyűjtsük külön az elemeket, elektromos és elektronikai hulladékot, használt sütőolajat, gyógyszerhulladékot stb. is, és azt adjuk le a megfelelő gyűjtőpontokon pl. hulladékudvar.
Háztartási hulladékunk kb. harmada szerves hulladék, így komposztálással jelentősen tudjuk csökkenteni hulladékunk mennyiségét.
Kerti és konyhai zöld javakat is lehet egyaránt komposztálni, nem igényel különösebb befektetést vagy szakmai tudást, néhány szabályra kell csupán odafigyelnünk.
Kerti és közösségi komposztáláson kívül lehet akár beltérben is komposztálni pl. gilisztakomposzttal. Kerti zöld hulladék elszállítására közszolgáltatás keretén belül is van lehetőség.
Kerti hulladék égetése tilos, környezetszennyező és egészségre ártalmas!
4. Elromlott eszközeimet megjavít(tat)om vagy újragondolom.
Adjunk még egy esélyt tárgyainknak, mielőtt kidobásra ítéljük őket! Javítóműhelyek még ma is léteznek, ha magunk nem tudjuk megjavítani. Nézz körül itt: javitomuhelyek.humusz.hu
Tárgyakat nem csak megjavítani, de feljavítani is lehet! Például régi bútorokat újjá lehet varázsolni festéssel, díszítéssel, újrakárpitozással; a lehetőségeknek csak a kreativitás szab határt.
Ha eredeti funkciójában már nem tudod a tárgyat használni, gondold újra! Néhány ötlet: bőröndből babaház, CD-ből poháralátét, gyümölcsös ládából polc. Egyre nagyobb divatja van a kreatív újrahasznosításnak, próbáld ki te is!
5. Felesleges tárgyaimnak új gazdát keresek pl. adományozás, bolhapiac útján.
-Félévente tartsunk otthon lomtalanítást, és nézzük meg, melyek azok a tárgyak, amelyek épek, de mégsem használjuk. Ami számunkra felesleges, másnak még kincs lehet!
-Körbekérdezhetünk a közvetlen környezetünkben is, hogy kinek van rá szüksége, de szervezhetünk cserebere börzét, garázsvásárt vagy felkereshetünk online vagy offline bolhapiacokat is.
-Ajánljuk fel felesleges dolgainkat tárgyi adományként szociális vagy civil szervezeteknek, intézményeknek! Ne csak ruhában és könyvben gondolkodjunk, sok esetben függönyre, székre vagy szekrényre van a legnagyobb szükség. Online tárgyi adomány portál: www.tulsokcucc.hu
6. Piacon vásárolok, támogatom a helyi termelőket.
A friss áru önmagában meggyőző, de a hazai termelőktől való vásárlással magunk is segítjük a munkahelyek megőrzését.
A választásunk így környezettudatos, hiszen a rövidebb szállítás, tárolás kevesebb szennyezéssel jár, ráadásul sokkal több lehetőségünk van csomagolásmentesen vásárolni.
7. Keresem a használt vagy újrahasznosított termékeket.
A szelektív gyűjtésnek kizárólag akkor van értelme, ha az újrahasznosított termékeket tudatosan keressük, ezzel tartva körforgásban az anyagokat.
Az újrahasznosításnak több formája létezik, az ún. upcycling (értéknövelt újrahasznosítás) során hulladék alapanyagokból készítenek designer termékeket tervezők, művészek.
Használt cikkeket venni nem csak pénztárcabarát, de a hulladékká válástól mentesz meg egy tárgyat. Új termék vásárlása előtt előbb kérdezz körbe ismerőseid között, nézz körül használt termékeket árusító portálokon, üzletekben!
8. Kerülöm az egyszer használatos, felesleges csomagolásokat.
A csomagolási hulladék kukánk kb. harmadát teszi ki! A csomagolásokat általában addig használjuk, amíg a terméket haza visszük, és kicsomagoljuk. A legnagyobb erőforrás-pazarlás, így a legjobb elkerülni azokat!
Az összetett (pl. italos karton doboz, chipses zacskó) helyett a teljes mértékben újrahasznosítható (egyféle anyagból készült) csomagolásokat válaszd!
9. Ha tehetem, a közös használatot, kölcsönzést választom.
-A ritkán vagy csak egy alkalommal használatos tárgyakat felesleges otthon porfogóként tárolni, használjuk ki a kölcsönző rendszerek adta lehetőségeket pl. könyvtárak!
-Ne féljünk szomszédtól, ismerőstől kölcsön kérni, és mi is osszuk meg másokkal, amit tudunk. Jól működő közösségek esetében közös beszerzésekben is meg lehet állapodni, összedobva tartósabb, jobb minőségű eszközöket is jobban megéri megvenni.
-Egy terméket lehetőleg minél többször, minél többen és minél tovább használjunk; így a hulladék is kevesebb lesz.
10. Nemet mondok a reklámanyagokra.
Postaládánkra írjuk ki, hogy nem kérünk reklámújságot, nyereményjátékoknál pedig olvassuk el az apró betűs részeket, ugyanis sokszor ilyenkor hatalmazzuk fel a gyártókat arra, hogy reklámleveleket küldjenek nekünk.
Bevásárlóközpontokban, boltokban, különféle rendezvényeken sokszor osztanak reklámajándékokat, termékmintákat (kis adag sok-sok csomagolóanyagban). Ha nincs rá szükségünk, ne vegyük el, csak azért, mert ingyen van!
Kezeljük helyén a reklámokat, és ne azok alapján hozzunk döntéseket! A reklámok sokszor az érzéseinkre hatva próbálnak meggyőzni minket, ezért fontos tájékozódással és tudatos hozzáállással felvértezni magunkat.
Az újrahasznosítás a gyűjtőneve mindazon tevékenységeknek, amelyek célja, hogy az ember által készített, tartós, nem természetes, főleg hulladékká váló anyagokat nyersanyaggá alakítsa át és olyan másodlagos, újra hasznosítható anyagokat állítson elő, amelyek segítik a természetes anyagok felhasználásának csökkentését. A tevékenységre használt angol szó, a recycling, jobban kifejezi, hogy anyagok környezettudatos körforgásáról van szó, a nyersanyag – késztermék – hulladék – nyersanyag stb. folyamatban. Ezen tevékenységen belül megkülönböztetjük az értéknövelő (upcycling) és az értékcsökkentő (downcycling) fogalmát, melyek az újrahasznosított anyagnak az eredetihez képesti minőségét fejezik ki. A megújuló energiaforrások a napenergia közvetlen termikus és fotoelektromos hasznosítása, a biomassza, szélenergia, vízenergia, a tenger hullámzásából kinyerhető energia, a geotermikus energia, valamint a Holddal összefüggésben az árapály energia. A geotermikus energia a Nappal való kapcsolat, a földfelszín Napból és a magmából származó energiaáram jelentős különbsége alapján sorolható a megújuló energiaforrások közé.[2] A megújuló energiaforrások közül sok káros anyag kibocsátása nélkül is felhasználható, azonban a megújuló energia nem jelenti önmagában az emissziómentes, környezetbarát működést. Így például a fatüzelés megújulónak számít, hiszen a fa biológiai úton emberi idő alatt pótolható, ezzel szemben a teljesen emissziómentesen, azonban uránnal működő atomerőmű nem tartozik a megújuló energiát felhasználó erőművek közé. A megújuló energia előnye, hogy nem fenyeget a készletek kimerülésének veszélye, többségük a környezetre és az élőlényekre ártalmas gázokat és melléktermékeket nem bocsát ki, azonban felhasználásukat a helyi adottságok meghatározzák, nem használhatóak fel bárhol, és nem akármekkora mennyiségben Alternatív energia a természeti jelenségek kölcsönhatásából kinyerhető tiszta energia, úgy mint: napenergia, vízenergia, szélenergia, geotermikus energia. A megújuló energiaforrásnak nevezzük azon természeti jelenségeket, melyekből az energia úgy nyerhető ki, hogy jelentősebb emberi beavatkozás nélkül legfeljebb néhány éven belül az újratermelődik. Az újrahasznosítás célja a Föld erőforrásainak kímélése, például, hogy kevesebb fát kelljen kivágni papírgyártás céljára, vagy kevesebb vasércet kibányászni acélgyártásra (pl. autógyártáshoz). Emellett fontos cél, hogy a természetbe kerülő hulladék mennyisége is csökkenjen.[1] Az EU-ban körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv készült. A gyártási folyamatokban a környezetbarát és gazdaságos, valóban fenntartható modellre kívánunk átállni. Ebben pedig mindenkinek szerepe van a termékeket tervezőktől az értékesítőkön át egészen a fogyasztókig. A lineáris gazdasági modelltől átkíván jutni a körforgásos gazdaságra.
2020. április 2., csütörtök
annyi-muanyagot-gyartunk-hogy…
_Egész nyugodtan hagyhatja a szelektív hulladékgyűjtést, és dobhatja a műanyagot is a hagyományos háztartási hulladék mellé – legalább is egy kanadai szakértő szerint, aki úgy gondolja, hogy az újrahasznosítás csak egy sebtapasz a környezetszennyezési problémákon, és ennél sokkal többet kellene tenni azért, hogy javítsunk a helyzeten._Dr. Max Liboiron, a newfoundlandi Polgári Laboratórium a Környezeti Akciókutatásért (Civic Laboratory for Environmental Action Research, CLEAR) igazgatója úgy gondolja, hogy a műanyagtermelés ilyen mértéke mellett az újrahasznosítás olyan, mintha sebtapaszt tennénk egy üszkösödő testrészre. A tevékenységnek semmilyen hatása nincs a környezetre, vagy ha van is némi, az eltörpül amellett, amennyi környezetszennyezést végzünk minden egyes nap még polgári szinten is.Liboiron szerint annyira sok műanyagot termelünk, hogy inkább ezt kellene visszaszorítani ahelyett, hogy a már legyártott műanyaggal akarunk valamit kezdeni. Úgy gondolja továbbá, hogy az átlagember törekvései ilyen szinten nem számítanak, az ipari mennyiséggel van a gond – hiába dobáljuk tehát a műanyagpalackokat a szelektív gyűjtőbe, nem sokat segítünk vele a helyzeten.Persze attól függetlenül, hogy nem ez fogja megváltoztatni a világot, törekedhetünk, és törekednünk is kell a kevesebb műanyag használatára. Így ugyanis kevesebb lesz rá a kereslet, kevesebbet gyártanak belőle, és ha mindenki csak napi egy ásványvizes palackkal használna kevesebbet, azt már a piac is megérezné. Ez egyébként az általános fogyasztásra is érthető: nem a szelektív hulladékgyűjtés a jó megoldás, hanem a minél kevesebb hulladék a mindennapokban is.A Scientific American is arról ír, hogy az újrahasznosítás lehetősége inkább csak ront a helyzeten, és nem segít, mivel az embereket abba a fals hitbe ringatja, hogy használják csak nyugodtan az egyszer használható műanyagtermékeket, ha szelektíven gyűjtik őket, azok eltűnnek a Föld színéről. Pedig ez egyáltalán nem így van: a műanyag újrahasznosítása nagyon kevéssé hatékony, és nem segít annyit a helyzeten, mint gondolnánk.Az Euronews szerint sem az újrahasznosítás a megoldás, bár jobb, mintha csak a hagyományos hulladékba dobnánk a műanyagot. Az újrahasznosítás azért nem elég hatékony, mert a különböző típusú műanyagokat itt nem választják szét, és nagyon rossz minőségű termékeket lehet csak belőlük gyártani, pontosan a keveredés miatt. Átmenetileg segíthet a helyzeten, ha kevesebb fajta műanyagot gyártunk, ami hatékonyabbá tehetné az újrahasznosítást.A leghatékonyabb megoldás viszont mégis csak az, ha leszokunk az egyszer használatos műanyagokról – szerencsére erre globálisan is egyre több törekvés létezik, és talán hamarosan sikerül egy kicsit leszoknunk a műanyagfüggőségünkről.
Az újrahasznosítás a gyűjtőneve mindazon tevékenységeknek, amelyek célja, hogy az ember által készített, tartós, nem természetes, főleg hulladékká váló anyagokat nyersanyaggá alakítsa át és olyan másodlagos, újra hasznosítható anyagokat állítson elő, amelyek segítik a természetes anyagok felhasználásának csökkentését. A tevékenységre használt angol szó, a recycling, jobban kifejezi, hogy anyagok környezettudatos körforgásáról van szó, a nyersanyag – késztermék – hulladék – nyersanyag stb. folyamatban. Ezen tevékenységen belül megkülönböztetjük az értéknövelő (upcycling) és az értékcsökkentő (downcycling) fogalmát, melyek az újrahasznosított anyagnak az eredetihez képesti minőségét fejezik ki. A megújuló energiaforrások a napenergia közvetlen termikus és fotoelektromos hasznosítása, a biomassza, szélenergia, vízenergia, a tenger hullámzásából kinyerhető energia, a geotermikus energia, valamint a Holddal összefüggésben az árapály energia. A geotermikus energia a Nappal való kapcsolat, a földfelszín Napból és a magmából származó energiaáram jelentős különbsége alapján sorolható a megújuló energiaforrások közé.[2] A megújuló energiaforrások közül sok káros anyag kibocsátása nélkül is felhasználható, azonban a megújuló energia nem jelenti önmagában az emissziómentes, környezetbarát működést. Így például a fatüzelés megújulónak számít, hiszen a fa biológiai úton emberi idő alatt pótolható, ezzel szemben a teljesen emissziómentesen, azonban uránnal működő atomerőmű nem tartozik a megújuló energiát felhasználó erőművek közé. A megújuló energia előnye, hogy nem fenyeget a készletek kimerülésének veszélye, többségük a környezetre és az élőlényekre ártalmas gázokat és melléktermékeket nem bocsát ki, azonban felhasználásukat a helyi adottságok meghatározzák, nem használhatóak fel bárhol, és nem akármekkora mennyiségben Alternatív energia a természeti jelenségek kölcsönhatásából kinyerhető tiszta energia, úgy mint: napenergia, vízenergia, szélenergia, geotermikus energia. A megújuló energiaforrásnak nevezzük azon természeti jelenségeket, melyekből az energia úgy nyerhető ki, hogy jelentősebb emberi beavatkozás nélkül legfeljebb néhány éven belül az újratermelődik. Az újrahasznosítás célja a Föld erőforrásainak kímélése, például, hogy kevesebb fát kelljen kivágni papírgyártás céljára, vagy kevesebb vasércet kibányászni acélgyártásra (pl. autógyártáshoz). Emellett fontos cél, hogy a természetbe kerülő hulladék mennyisége is csökkenjen.[1] Az EU-ban körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv készült. A gyártási folyamatokban a környezetbarát és gazdaságos, valóban fenntartható modellre kívánunk átállni. Ebben pedig mindenkinek szerepe van a termékeket tervezőktől az értékesítőkön át egészen a fogyasztókig. A lineáris gazdasági modelltől átkíván jutni a körforgásos gazdaságra.